„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

„A Hajdúkerület az 1876:XXXIII. t. ez. által Hajdumegyévé kerekíttetett ki, de ezáltal a hajdú nép kitöröltetett az élők sorából."

20 Ez utóbbi idézet is bizonyítja, hogy a Hajdúkerület lakói igazságtalan beavatkozásnak és kényszernek ítélték „a Debrecen alá való rendelést". 2. Hajdú vármegye megszervezése „Hajdumegye az 1876:XXXIII. t. ez. értelmében alakult a következő városokból és községekből: Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs hajdú városokból, az ezen városok birtokos lakosai által birt pusztákkal együtt; Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes szabolcsmegyei községekből; továbbá az ugyancsak Szabolcsmegyéhez tartozott Józsa-Szentgyörgy pusztából és szőlőskertből, mely ez alkalommal alakult községgé; Kába, Mike-Pércs és Sámson biharmegyei községekből. A megye székhelye: Debreczen. Miután ezen megye a fentebb idézett törvény által megszüntetett Hajdúkerület városaiból, az azoknak közelében eső Szabolcs megyei és Bihar megyei községekből kerekíttetett ki."

21 Az új vármegye területe közigazgatásilag Balmazújvárosi járásra, Nádudvari járásra, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló rendezett tanácsú városokra tagolódott. Debrecen szabad királyi városként nem tartozott Hajdú vármegyéhez, bár annak székhelye lett. Hajdú vármegye a Szabolcs vármegyétől 1946-ban átcsatolt Nyírábránnyal és Nyírmártonfalvával (valamint a Nyírábrányból önállósodott Fülöppel) bővült. A hajdúvárosok között fekvő - s egyébként Debrecen szoros vonzáskörzetébe tartozó - szabolcsi és bihari falvakkal, mezővárosokkal kiegészült megye természetes központja (a böszörményiek gyenge ellenkezése dacára) tehát Debrecen lett. (4. ÁBRA) AZ új megye létrehozásának jogosságát bizonyítja, hogy döntően a hajdú és debreceni hagyományokra épülve hamar kialakult a „hajdú vármegyei" öntudat, s az országos közvélemény előtt is Debrecen - bár soha nem tartozott oda - hamarosan a Hajdúság fővárosa lett (s felejtődött el Hajdúböszörmény korábbi székhely funkciója).

22 A Debrecen székhellyel 1876. szeptember 4-től létrejött Hajdú vármegye jelentősen megnövelte a város politikai-közigazgatási jelentőségét. Mint megyeszékhely pozicionális előnyökhöz jutott az urbanizálódás terén, s egyszersmind megnövekedett a régóra irányuló szabályozó és irányító szerepe. Debrecen a térség adminisztratív, közlekedési, kereskedelmi és szellemi központja lett.

23 20 Uo. 2i Uo. 22 Balogh Béla András: Hajdú-Bihar megye. In: Frisnyák Sándor (szerk.): Budapest és a megyék földrajza. Tankönyvkiadó, Bp., 1984, 171-189. 2

3 Süli-Zakar István: 1990, i. m. 466