„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

zett intézetek tul voltak halmozva, gyors előállításra nem lehetett számítani. (...) Nehogy pedig azon idő, míg a munkába adott tárgyak elkészülnek, haszon nélkül fusson le: sorba vettem az országgyűlés befolyásosabb képviselőit mindenik pártból, úgy hogy Összesen 135 képviselőt kértem meg személyesen a Hajdúkerület ügyének támogatására, kik közül egyetlen egy sem bocsátott el a nélkül, hogy támogatását meg ne igére volna."

17 A kormányzat céljainak elérése érdekében még a főkapitány személyét is felhasználta - debreceni főispánná nevezte ki -, s így személyében egyesítette a Hajdúkerületet és Debrecent: „Ezen sok utánajárásnak és küzdelemnek mi lett az eredménye? Kezdetben remény táplált mindenkit, hogy miután mindenütt csak biztatás nyújtatott, s a belügyminiszter is 1874. augusztus 6-kán kelt leiratában megnyugtatta a kerület közönségét a jövő iránt, annyivalinkább, mivel a kerület főkapitányja 1875. január 11-kén ő felsége által Debreczen város főispánjává is kineveztetett, ki hivatalát 1875. február 4-én foglalta el, székfoglaló beszédében a lehető jó közigazgatás felé való törekvést hangsúlyozván, ez irány támogatására, és ez érzelemben való közreműködésre mind a törvényhatósági bizottságot, mind a tisztikart felhívta. Nevelte a Hajdumegyének Böszörmény székhelyivel való alakulása iránt táplált reményeket még az is, hogy 1874:XXXV. törvényczikk folytán Böszörményben, a böszörményi királyi törvényszék területére kiterjedő hatáskörrel 1875. augusztus 1-én királyi közjegyzői hivatal is állíttatott fel, de a sors könyvében az íratott meg, hogy a Hajdúkerületnek nem lesz szabad belépni az ígéret földjére: a sorsnak ezen szigorú végzete csakhamar teljesedésbe ment. (...) A törvényhatóság kikerekitésére vonatkozó törvényjavaslat 1876-ban a képviselőházban tárgyalás alá vétetett, a Hajdúkerület által tervezett Hajdumegye megalakittatott ugyan, hanem a kerületi terveknek jelentékeny megcsonkításával, és azon változtatással, hogy Böszörmény székhely elejtésével, Debreczen állapíttatott meg a megye székhelyéül."

18 A megszülető Hajdú vármegye élére a kormányzati célokkal teljesen azonosulni tudó új főispánt neveztek ki: „Megszűnvén eszerint a Hajdúkerület, annak utolsó főkapitányja nemcsak főkapitányi állásától, hanem Debreczen város főispánságától is fölmentetett (...), tehát a mai nappal bevégződik a Hajdúkerületnek mint törvényhatóságnak élete, és én megszűnők annak főkapitányja lenni: nyugodjanak meg a nemes városok és azoknak egyes polgárai a törvényhozás intézkedésében, és az újonnan alakult Hajdumegyébe (mely név a hajdú nép történelmi nevét fentartotta) lépjenek be a törvény iránt tartozott tisztelettel, és a közügyek iránti érdekeltséggel; engemet pedig, ki mint utolsó főkapitányja Hajdúkerületnek, bezárom a főkapitányok diszes névsorát, és a ki a mai nap lehunytával visszaléptem a szerény polgárok sorába."

19 17 Sillye Gábor: i. m. 18 UO. 19 Uo. 465