„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások
tatnak bennünket az utolsó hajdú főkapitánynak, Sillye Gábornak jelentései és emlékiratai. 16 „... a belügyi ministerium a közigazgatás szervezésére vonatkozólag, egy tervet, illetőleg törvényjavaslatot készített 1873-ban a megyék kikerekitését illetőleg, és ezen javaslat szerint a Hajdúkerület Szabolcsmegyébe lett volna beolvasztandó; mely javaslatra a belügyminister már Ő felsége jóváhagyását ki is nyerte. Miután ezen csapást minden áron elakarta a Hajdúkerület magáról hárítani, 1873. november 12-iki közgyűléséből felirást intézett mind ő felségéhez, mind a képviselőházhoz, melyben elsorolván a hajdúknak érdemeit mint a múltból, mind a jelenből; s kifejtvén, hogy a Hajdúkerület népére mily nagy veszteség lenne az szellemi és anyagi tekintetben, ha ezen vegyitetlen tiszta magyar elem a helyett, hogy államérdekek szempontjából felkaroltatnék, kitörültetik az élők sorából: esedezett, hogy a czélba vett közigazgatási javitás a kerület jogállásának és nevének épen tartásával eszközöltessék..." A főkapitány erőteljes lobbytevékenységet folytatott a Hajdúkerület fennmaradásáért: „Ezen kérvényeket a főkapitány vezetése alatt egy számos főből álló küldöttség vitte mind ő felségéhez, mind a képviselőházhoz. Ő felsége a küldöttséget 1873. november 29-kén kegyesen fogadván, és annak kinyilatkoztatása mellett, hogy a »Hajdúkerület törvényhatósági állásának megszűnése veszteség és kár lenne a hazára nézve«, legkegyelmesebben megígérte, hogy a benyújtott kérvényt figyelembevétel végett a belügyminiszterhez át fogja tenni..." Emlékiratában Sillye Gábor így írja le küzdelmét a Szabolcs vármegyébe való beolvasztás ellen: „Budapesten az első napokat arra használtam fel, hogy a 21-es bizottság minden tagját személyesen eljártam, és a Hajdúkerület ügyének támogatására megkértem; azonkívül ezen bizottságnak különösen egy befolyásos tagját arra kértem fel, hogy ügyünknek belügyminiszter ő nagy méltóságánál kegyeskedjék szószólója lenni, mielőtt én oda a kerület javaslatát bemutatnám: ki szives is volt ezen közbenjáró szerepet nemcsak elvállalni, hanem ügyünket mind a belügyminiszter urnái, mind a 21-es bizottság egyik ülésében is nyilvánosan pártfogásába venni. így előkészítvén az utat, a kerületi közgyűlés által megállapított térképet, az emlékirat csatolmányait, a statisztikai kimutatásokat és rajzokat magamhoz véve, elmentem belügyminiszter ő nagyméltóságához, kinek azokat bemutatván: őméltósága azokat helyeslő tudomásul vette, azon megjegyzéssel, hogy a Hajdúkerület által tervezett »Hajdú- és Alsószabolcsmegye«, röviden »Hajdumegyének« lenne czimezhető, utasított, hogy azok sokszorosítását eszközölvén, egy példányban hozzá adjam be, a többit pedig az országgyűlés tagjai közt osszam ki. (...) Már meglévén kötve az alku a könyvnyomdákkal, a térkép- és épülettervek sokszorosítása iránt, azokat azonnal munkába adtam, nemkülönben az emlékiratot is csatolmányaival együtt; de minthogy ily munkákkal neve16 Varga Geiza (szerk.): Hajdú megye leírása. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882. Debrecenben tartott XXII. Nagygyűlésének alkalmából. Nyomatott a város könyvnyomdájában, Debreczen, 1882. 464
