„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

A területi revízió tudományos alapjainak kidolgozásakor messzemenően támaszkodtak a békeelőkészítési munkálatok során kidolgozott óriási méretű és nagy értékű szellemi kincsre, annak bizonyos területeken való továbbgondolására, a mindenkori új helyzethez való igazítására. A területi revízió előkészítésének másik bázisa erkölcsi jellégűként fogalmazható meg: a győztesek Magyarországgal szemben nem tartották be az önmaguk számára meghirdetett elveket, értékeket, így saját értékrendjük alapján is fel lehet vetni a területi revízió kérdését. A magyar geográfia legjelesebb személyiségei már a békeszerződés aláírása előtt, s majd különösen utána, egyértelműen megfogalmazták az új államhatárok lehetetlenségét, elfogadhatatlanságát, minden tudományos alapot nélkülöző voltát. (2. ÁBRA) A magyar tudományos gondolkodás és irodalom az új határokat nemcsak igazságtalannak, képtelennek tekintette, hanem szükségszerűen rövid ideig fennállónak, ideiglenesnek, mivel Cholnoky Jenő gyakran megfogalmazott vélekedése szerint a trianoni határok minden tekintetben ütköztek a józan ész követelményeivel, s amellett erkölcstelenek is voltak. Az iskolai oktatásban és a gyakorlati életben természetes módon szükség volt a trianoni Magyarország ismeretére. Ezt úgy oldották meg, hogy a történelmi országot bemutató térképsorozatok végén megjelent néhány áttekintő ábra az új Magyarország kontúrjaival,

29 majd a határok tartósságának felismerése után a történeti országterületen belül megjelentek az ideiglenes országhatárként feltüntetetett békeszerződési következmények is. A magyar földrajztudomány tudatosan vállalta fel a történeti ország képének fenntartását akkor, amikor úgy vélték, hogy „magunk csak tehetetlen szemlélők vagyunk egy furcsa nagy, de nekünk mégis szűk ketrecben: Csonkamagyarországon".

30 A földrajztudomány legtöbb művelője ezért nem vett tudomást a trianoni határokról, s Magyarország földrajzának megírásakor (az 1920-as, 1930-as, 1940-es években is) a történelmi Magyarország földrajzát írták meg. Ennek feloldására a magyar földrajztudomány kialakította az ország és az állam eltérő taftalmi kategóriáját. Ennek a fogalmi hálónak az alakításában Prinz Gyula játszotta a meghatározó szerepet. Ebben a felfogásban a történelmi Magyarország természetes területi egység, szervesen igazodott a természeti adottságokhoz, így valódi ország volt. A trianoni Magyarország nyers politikai erőszak szülötte, nincs természetes alapja, csak hatalomgyakorlási terep. A trianoni határokkal megrajzolt terület nem ország, hanem csak állam. Az 1930-as években Cholnoky rendkívül tudatosan fogalmazta meg, hogy a történelmi Magyarország a magyarság hazája, Csonka-Magyarország pedig csak ideiglenes országa. Ezért a magyarságnak mindenkor az egész hazát kell megismernie: „Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a miénk volt s föltétlenül a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével. Csakhogy ezt a kiegészülést nem 29 Bátky Zsigmond - Kogutowicz Károly (szerk.): Kogutoioicz Zsebatlasza az 1922. évre. A Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztályának kiadása, Bp., 1923. 30 Uo. 183. 44