„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

szabad ölbetett kézzel várnunk, hanem szünet nélkül, szakadatlanul munkálkodnunk is kell. A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények közt tennünk kell, az a »haza« alapos megismerése."

31 A magyar földrajztudomány a revízió tudományos megalapozása tekintetében a legfontosabb és legjelentősebb munkát azáltal végezte el, hogy ébren tartotta a történeti Magyarország tértudatát, egységének gondolatát. A trianoni vagy Csonka-Magyarország csak függelékként jelent meg a legtöbb tudományos elemzésben, ha egyáltalán megjelent. 3. Összegzés A magyar földrajztudomány fejlődése a XVIII. századtól kezdve - mint másutt is Európában - a társadalmi, politikai kérdések kutatásának felvállalása következtében nemzeti jellegű tartalmat kapott. A földrajztudomány által megfogalmazott országkép részévé vált a nemzeti öntudatnak. A magyar földrajztudomány 1918-1920 között kitüntetetten nemzeti tudományként legitimálta magát, megteremtette saját nemzeti tudományos presztízsét. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszott Teleki Pál, aki a politikai szükségszerűségek felismerése után a nemzeti céloknak és érdekeknek megfelelően tudta mozgósítani a magyar tudományos elitet, különösen pedig a földrajztudomány jelentős képviselőit. A magyar földrajztudomány csak részleges sikereket ért és érhetett el célkitűzéseit illetően, hiszen a nagypolitikai, országrészek sorsát eldöntő megállapodások már a békedelegáció kiérkezése előtt megszülettek. A magyar földrajztudomány jelentős tudományos sikereket ért el azzal, hogy felhívta a figyelmet Magyarország, szélesebb értelemben egész Közép-Európa megoldatlan, illetve rosszul eldöntött problematikájára. Teleki „carte rouge" térképe politikai földrajzi és kartográfia-történeti fogalommá vált, mert a statisztikai adatok korrekt (egyesek szerint célirányosan korrekt), módszertanilag új, tudományos feldolgozásával óriási vitát generált, s egyben tudományos iskolát is teremtett. A magyar földrajztudomány sem a könyvtárakban, sem a béketárgyalások tárgyalóasztalainál nem védhette meg az ország területi épségét, de jelentős részben hozzájárult a térség viszonyainak hitelesebb megismertetéséhez, egyes politikusok és politikai erők lelkiismeretének felkeltéséhez. A békeszerződés aláírása után Teleki és a magyar földrajztudomány tudatosan vállalta a területi revízió tudományos hátterének képviseletét. A két világháború közötti időszakban a földrajztudomány és a nemzeti politika területi revíziós törekvései szervesen összekapcsolódtak. Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza. A Föld és élete VI. Franklin Társulat, Bp., é. n. [1937], 5. 45