„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után
2. 4. Teleki a magyar békedelegációban Ha megnézzük a magyar béketárgyalások négy kötetben összefoglalt magyar tudományos anyagát, melyet Choínoky Jenő rendezett sajtó alá, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a magyar geográfia méltó módon kivette részét a békeszerződésre való felkészülésből. 27 A térképek, elemzések, tudományosan megszerkesztett jegyzékek átfogóan és részletekbe menően érveltek az ország területi épsége megőrzésének szükségessége mellett. A magyar geográfusok közül Telekinek adatott meg, hogy 1920. január elejétől a magyar békeküldöttség tagjaként, fő delegátusként részt vegyen a Párizsban folyó béketárgyalásokon, melyeket valójában sohasem tekintetett igazi tárgyalásoknak, csak a diktátumok átvétele színterének. Teleki rövid idő alatt felismerte, hogy Magyarországgal valójában nem érdemi tárgyalásokat folyatatnak, hanem csak a korábban, részvétele nélkül kidolgozott szerződéstervezet egyeztetéséről lehet legfeljebb szó. VÜágosan láthatta azt is, hogy a magyar tudomány által kialakított álláspontokra, érvelésekre senki sem kíváncsi, senki sem veszi igazán tekintetbe és figyelembe ezeket az anyagokat, s különösen nem az eredményeket. Teleki a békekonferencián kísérletet tett arra, hogy személyes ismeretsége, egyes esetekben baráti kapcsolatai révén (szinte minden jelentős geográfust személyesen ismert az 1912-es transzamerikai tanulmányútról) befolyásolja a külföldi tárgyalóküldöttségekben helyet foglaló geográfusok szemléletét, de alig ért el tényleges hatást. A döntéseket politikusok hozták, a legtöbb esetben ők rajzolták az új államhatárokat is, a geográfusoknak csak a térképek pontosítása, megokolása és propagandája maradt. (A nemzetközi földrajztudományt hosszú évre megosztották a béketárgyalásokon történtek. Nem minden győztes félhez tartozó geográfus játszott tisztességes és tudományos igényű szerepet a békekonferencián, sőt egyesek megtagadták szakmájuk legelemibb alapértékeit is politikai céljaik érdekében.) Ezzel együtt Teleki utólag is szükségesnek és sikeresnek minősítette a magyar tudomány s benne a földrajztudomány tevékenységét. Később úgy nyilatkozott, hogy a magyar tudomány valójában a jövőnek dolgozott, amikor a béketárgyalásokra készült, amelyek legfeljebb csak formálisan voltak tárgyalások. 2. 5. A területi revízió elméleti alapjainak megfogalmazása A békeszerződés aláírásától kezdve a területi revízió vált a magyar földrajztudomány tevékenységének egyik meghatározó elemévé. Bizonyos értelemben a két világháború közötti magyar földrajztudomány „revíziós tudományként" határozható meg, hiszen képviselőinek döntő része sohasem nyugodott bele az ország megcsonkításába. 28 Choínoky Jenő (szerk.): A magyar béketárgyalások. II. kötet. M. Kir. Tudományegyetemi nyomda, Bp., 1921. Nem csupán a földrajztudomány, hanem a két világháború közötti Magyarország szinte minden porcikája a revíziós gondolatot ápolta. Lásd erre ZeicHer Miklós tanulmányát a kötetben. 43
