„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

politikai szerepet vállalt a szegedi ellenkormányban. A proletárdiktatúra időszakában az MFT politikai ellenőrzés alá került, így nem lehetett a munkálatok háttere. Lóczy Lajost nyugdíjazták. 1919. augusztus 21-én - Horthy Miklós és József főherceg megbízásából - a Külügyminisztérium keretein belül Teleki „hivatalosan is" létrehozta a Békeelőkészítő Irodát. Az iroda mindössze három fővel kezdte meg működését. A munkát Teleki szervezte, majd Budapestre kerülése után Cholnoky is jelentős részt vállalt a munkálatok irányításában. Fodor Ferenc lett a Békeelőkészítő Irodán belül a földrajzi szakreferens. A román megszállás miatt a Békeelőkészítő Iroda szinte titokban, konspirációs módszereket alkalmazva működött. Teleki a minisztériumokra bízta a szakterületüket érintő és érdeklő szakanyagok összeállítását, csak a tudományos igényű megformulázást tekintette a Békeelőkészítő Iroda feladatának. Teleki minden egyes minisztériummal maga tartotta a kapcsolatot, külön konzultált a béketárgyalásokon potenciálisan felvetődő kérdések tekintetében a legfontosabb minisztériumokkal. A Békeelőkészítő Iroda keretein belül Bethlen István vezetésével létrejött az Erdélyi Iroda, mely Erdély történeti, gazdasági, nemzetiségi stb. struktúráinak tanulmányozását állította tevékenysége középpontjába. A kérdéskörrel korábban foglalkozó szinte valamennyi szakember bekapcsolódott az iroda tevékenységébe. 1919. október elejétől fogva a békeelőkészítés már minden tekintetben az országos politika szintjére emelkedett. Minden minisztérium tevékenysége egyik meghatározó elemének tekintette a békeelőkészítés kérdését. Az államtitkári értekezletek révén a szakmai anyagfeldolgozások mellett folyamatos politikai felkészülés is folyt. A tudományos anyagok elkészítésében feladatot vállalt minden Budapesten tartózkodó jelentős geográfus, néprajzos, statisztikus, közgazdász, történészlevéltáros, vízügyi, energetikai, agrár-, erdészeti stb. szakember. Olyan átfogó ismeretanyag halmozódott fel rövid időn belül, amelyet korábban évtizedek alatt sem halmozott fel a magyar tudományos élet. Az iroda tudományos tevékenységének homlokterében a területi, néprajzi kérdések álltak elsődlegesen. A békeelőkészítés során rendkívül jelentős egyéni és kollektív alkotások születtek,

25 melyek a későbbiek során részévé váltak a magyar békeküldöttség politikai tevékenységének.

26 Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a békeelőkészítés során személyi konfliktusok is kialakultak a magyar földrajztudományon belül, nem véletlen, hogy a Földrajzi Közlemények 1918-as, 1919-es, 1920-as köteteiben megjelent több rövid megjegyzés, nyilatkozat, szerzői korrekció stb. a békeelőkészítés munkálatai tekintetében. A vezető geográfusok között - az együttműködés mellett - egyfajta sajátos rivalizálásról is meg kell emlékeznünk, megjelent a szakmai féltékenység is. 25 Fodor Ferenc: A békeelőkészítés földrajzi vonatkozású munkálatai. Földrajzi Közlemények, 1919, XLVIII. kötet, 1-10. füzet, 45-47. 26 Csicsery-Rónay István - Vígh Károly (szerk.): Teleki Pál és kora (A Teleki Pál emlékév előadásai). Occidental Press, Bp., 1992. 42