„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után
1918. október 8-án Buday László, a KSH elnöke, és Teleki Pál közös beadványban kérte a Kereskedelmi Minisztériumot a béketárgyalások előkészítésére, a megfelelő statisztikai összeállítások elkészítésére. A munka szinte azonnal megindult a KSH szervezésében és részben kivitelezésében. A kiinduló bázist az 1910. évi népszámlálás adatai jelentették, de a várható igényeknek és érdekeknek megfelelően átcsoportosították az eredeti adatokat és statisztikai táblázatokat. 21 Teleki 1918 decemberében hozzákezdett saját néprajzi térképe kidolgozásához. Nopcsa Ferenc segítségével dolgozta ki és rajzoltatta meg a későbbi legendás „carte rouge"-t, az 1:100 000 méretarányú néprajzi térképet. 22 A térkép kiindulópontja az volt, hogy a népsűrűséget mindenütt egyenlőnek tételezte, a népességszámmal arányos nagyságú területet színezett be minden nemzetiség esetében (1 négyzetmiJlirnéter azonos volt 100 fő népességszámmal), s az üresen maradó területeket a ritkán lakott hegyvidéki területekre összevonva jó magyar-nemzetiségi eloszlási képet kapott. (Ez a térkép volt a magyar békeküldöttség egyetlen olyan térképe, melyet a békebizottság megtekintett, de ezt sem vette figyelembe. A térkép a párizsi békekonferencia talán legvitatottabb térképe volt, bár tárgyilagosságra való törekvését, pontosságát alig vitatták. Ugyanalckor Telekinek a későbbiek során is többször vissza kellett térnie a módszer ismertetésére, s különösen a román támadásokkal szemben meg kellett védenie térképe korrektségét. 23 ) 1918 decemberében kibontakozott egyfajta vita a békeelőkészítés irányultságát illetően: mit kell a magyar tárgyalási pozíciók középpontjába állítani? A Területvédő Liga az ország integritásának megvédését tekintette elsődlegesnek, s ezen belül a gazdasági és a természeti földrajzi térközösséget hangoztatta. Mások (Jászi Oszkár) a nemzetiségi megbékélés oldaláról közelítettek a békeelőkészítés problematikájához. 24 Minden korábbi műhely megőrizhette a békeelőkészítés területén megfogalmazott irányultságát, abban viszont megállapodás jött létre, hogy a Kereskedelmi Minisztérium hangolja össze a kutatásokat, a KSH pedig segítse mindegyik műhelyt adatszolgáltatással, s segítsen az adatok pontosításában. Teleki 1919 januárjában külföldre távozott, hogy a békeelőkészítés problematikáját megismertesse Nyugat-Európával. Jelentős propagandatevékenységet fejtett ki az ország érdekében, de sem a nyugati politikai, sem pedig a földrajzi szakmai közvéleményt nem sikerült meggyőznie Magyarország területi egysége megőrzésének szükségességéről. A Tanácsköztársaság időszakában a békeelőkészítés tudományos munkálatai lényegében szüneteltek, Teleki külföldön tartózkodott, majd pedig direkt 21 Cholnoky Jenő (szerk.): A magyar béketárgyalások, jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly S/S-ben, 1920 januárius-március havában. I. kötet, Magy. Kir. Külügyminisztérium, Magy. Kir. Tudományegyetemi Nyomda, 1920, VTJ. 22 Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. M. 1:100 000. Magyar Földrajzi Intézet Rt., Bp., 1920. 23 Teleki Pál: Egy néprajzi térkép. Földrajzi Közlemények, 1937, LXV. kötet, 4-5. füzet, 60-70. 24 Jászi Oszkárnak az ország nemzetiségi alapon való föderalizálásáról szóló elképzelését megismerhetik Szarka László tanulmányából. 41
