„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944

4. TÁBLÁZAT: Székelyföld nemzetiségi összetétele (1941) Megye Összes lakosság (fő) Magyar nemzetiségű lakosság (%) Csík 172 246 87,6 Háromszék 142 401 93,9 Maros-Torda 301 093 61,5 Udvarhely 117 657 97,3 A Székelyföld települései a korabeli közigazgatási beosztás szerint az alábbi típusokba tartoztak:

14 törvényhatóságú város: 1, megyei város: 6, nagyközség: 92, kisközség: 411, kültelki lakott hely: 480. Jelentékeny társadalomszerkezeti változások vizsgálatunk időszakára az 1910-es népszámlálás óta nem következtek be. Ekkor a fő foglalkozási csoportok arányai megyénként a következők voltak:

15 5. TÁBLÁZAT: A székelyföldiek foglalkozási megoszlása 1910-ben (%) Csík Háromszék MarosTorda Udvarhely Mezőgazdaság 72,1 64,8 72,5 76,4 Ipar, bányaipar, forgalom 17,7 24,8 17,3 14,9 A döntően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság jövedelmi viszonyait meghatározta, hogy a „három székely megyében az átlagos birtoknagyság 1,7 hektárt tett ki, míg ez a szám az öt hektáron aluli birtokosoknál 9 hektárra süllyedt, vagyis oly csekély területre, amelyen többet tervszerűen gazdálkodni nem lehet".

16 Vita Sándor a harmincas évek közepén megállapította, hogy a Székelyföld évente 33 742 tonna gabona-behozatalra szorul. 1925-1935 között a szarvasmarha-állomány átlagosan 5500-zal csökkent, a sertésállomány ugyanezen idő alatt 76 584-ről 52 144-re esett vissza.

17 Vita elemzése szerint a székelyföldi „művelési módok és az elért eredmények nemcsak a közép-európai gazdálkodás mögött maradnak el, hanem Kelet-Európa legfejlettebb kisgazdaságait, a barcasági szászok gazdálkodását sem közelítik meg".

18 Az 1941. évi népszámlálás iparstatisztikai eredményei azt mutatják, hogy a Székelyföld iparosodottsága is messze elmaradt az országos átlagtól. Míg az egy üzemre eső termelési érték országosan (ezer pengőben) 7,29, addig együttvéve Csík (1,85), Háromszék (2,56) és Udvarhely (2,04) megyék átlaga 2,15.

19 14 Magyarország helységnévtára 1944. Szerkesztette és kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp., Hornyánszky Viktor Rt. Nyomdai Műintézet. 15 Dr. Thirring Lajos: Terület és népesség. Magyar Statisztikai Szemle, (18. évf.) 1940/8-9., 678. 16 Pongrácz Kálmán: i. m. 797-^843. 17 Vita Sándor: i. m. 277. 18 Vita Sándor: i. m. 272. 19 Szalay Zoltán: i. m. 277. 381