„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944
A Kolozsváron megjelenő Hitel egyik cikkírója szerint a székelyföldi gazdasági helyzetre jellemző, hogy „nincs tőke, nincs ipar. A székely vidékek ma alig bírnak valamit eladni, de ugyanakkor rá vannak utalva a bevitelre, ruházkodási, közhasználati és élelmiszercikkekben egyaránt (...) Nincs nagybirtok, nagytőke és nagyváros. (Csak a szegénység nagy.)" 20 A szociálpolitikai kérdések szakértői szerint a legsúlyosabb társadalmi problémák az alacsony életszínvonal és a munkaerő-fölösleg. 21 Az új államkeretek közötti társadalmi feszültségek egyik fő tényezője - a dél-erdélyi területekről áttelepülők problémája mellett - az, hogy a „Székelyföld népfölöslege évente 3-4 ezer lélek, mely eddig Brassó, Medgyes, Szeben, Temesvár gyáraiban és az Okirályságban talált elhelyezkedést, a bécsi döntés után tömegesen tódul vissza szülőföldjére". 22 Egy diplomata becslése szerint 1940 őszén a Székelyföldre „körülbelül 25 000 kereső került vissza a régi királyságból, (...) akik ott jól kerestek, viszont most otthon és munka nélkül állnak". 23 Az elmaradottságot, szegénységet jelzik a népegészségügyi mutatók is. Gyakoriak a fertőző betegségek, a negyvenes évek elején az Országos Közegészségügyi Intézet marosvásárhelyi kirendeltségének vizsgálatai szerint a négy székely megyében - különösen Csíkban - igen nagy, majdnem negyvenezerre tehető a vérbajosok száma. 24 Belső-Erdélyben (a Körös-vidék és Bánság nélkül) magas a csecsemőhalandóság. 25 A székely megyék közül az egy éven alul elhaltak és a gümőkórban elhaltak arányszámai szintén Csíkban a legmagasabbak. 26 2. Szükségletek, feladatok Az áruhiány enyhítése érdekében a bukaresti magyar követ már 1940. szeptember 6-ai átiratában sürgeti a külügyminisztériumot a székelyföldi raktárhálózat kibővítésére - a meglevő három áruraktár mellé 12 székelyföldi járásközpontban javasolja áruraktárak felállítását és feltöltését a legfontosabb közszükségleti cikkekkel. 27 1940 decemberében a székelyföldi képviselők az azonnali szükségletek meghatározására gyűltek össze Marosvásárhelyen. Az értekezletről közölt újsághír arról tudósít, hogy Náray vezérkari ezredes szerint a Székelyföldön „a többi között szükség van 42 vagon búzára, 300 vagon tengerire, 62 vagon szalonnára és zsírra, 75 vagon tésztaneműre, 15 vagon szappanra, 195 vagon folyékony tüzelőanyagra, 145 vagon petróleumra". 28 20 Parajdi Incze Lajos: A Székelyföld az országépítésben. Hitel, (5. évf.) 1940-1941/2., 121-122. 21 Diószeghy Erzsébet A szoáálpolitíka problémái Erdélyben. Kárpátmedence, 1941. május, 49-51. 22 Zathureczky Gyula: i. m. 212. 23 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), K 69 (Külügyminisztériumi Levéltár, Gazdaságpolitikai osztály), 1940, 7. d., 196. p. 24 Jakab Antal: Vérbajmegbetegedések a Székelyföldön. Hitel, (8. évf.) 1943/6., 380-383. 25 Tónk Emil: Az erdélyi csecsemőhalandóság főbb adatai. Hitel, (5. évf.) 1940-1941/2., 131-133. 26 Barát Jenő: Magyarország népmozgalma 1942-ben. Hitel, (8. évf.) 1943/5., 303-305. 27 MOL K 69 (Külügyminisztériumi Levéltár, Gazdaságpolitikai osztály), 1940,7. d., 84. p. 28 Székely Közélet, 1940. december 14. 382
