„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944

A kis- és nagyiparban az üzemek és alkalmazottak száma, valamint a termelési érték szerint a trianoni terület és Erdély adatai 1940-ben az alábbiak (a %-os arányszámok a két országrész részesedését jelzik Magyarország 1941. évi mutatóiból):

10 3. TÁBLÁZAT: Az ipari üzentek főbb mutatói Magyarországon és Erdélyben (1940) Trianoni Magyarország Erdély Üzemek száma 192 315 29 224 o/ /o 73,6 11,2 Ezer lakosra jutó üzemek száma 20,6 11,4 Alkalmazottak száma 718 633 67 281 /o 81,6 7,6 Ezer lakosra eső alkalmazottak száma 77,2 26,1 Termelési érték 5 621 630 316 859 /o 85,4 4,8 Az erdélyi politikusok szerint is az itteni „magyarság gazdasági képe egészségtelen", a kisipar tönkrement. Ennek a helyzetnek egyik okát a gyáripar térhódítása mellett az elmúlt időszak etnikai alapú gazdasági diszkriminációiban látták: „Az erdélyi városok híres kisipara elsorvadt és művelői tízezres tömegekben vándoroltak át az Okirályságba. Az itt maradt iparosság az igazságtalan adóztatás miatt s minden hitellehetőség hiányában elszegényedett, iparengedélyét tömegesen adta vissza s jelentős tömege kontárként vagy alkalmi munkákból tengette életét."

11 1. A Székelyföld A Székelyföld társadalmi-gazdasági helyzete a visszacsatolt erdélyi területen belül is egyike a legrosszabbaknak.

12 „Székelyföld"-ön a korabeli közéleti, politikai nyelvezetben gyakran használt „négy székely megye": Maros-Torda, Csík, Háromszék és Udvarhely megyék területének gazdaság- és társadalomföldrajzi viszonyait értjük; itt élt a visszacsatolt Észak-Erdély lakosságának 28,7%-a. A magyar népesség megyénként a következőképpen oszlott meg:

13 10 Szalay Zoltán: Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott iparstatisztika első eredményei. Magyar Statisztikai Szemle, (21. évf.) 1943/1., 280. 11 Zathureczky Gyula: Metamorphosis Transylvaniae. Hitel, (6. évf.) 1941-1942/2.,.210. (A szerző dr. Pál Gábornak az erdélyi képviselők budapesti bemutatkozásakor elhangzott parlamenti beszédéből idézi az itt felhasznált hivatkozást.) 12 Erdély regionális fejlődéséről lásd még a kötetben Kánya József tanulmányát. 13 Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Teleki László Alapítvány, Pro Print Könyvkiadó, Budapest-Csíkszereda, 1998, 29-30. 380