„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után
2.1. A nemzetközi közvélemény felvilágosítása a tényleges és hiteles magyar állapotokról A magyar földrajztudomány vezető képviselői már az 1910-es években felismerték, hogy a nemzetközi földrajztudomány területén is sajátos magyarellenes propaganda bontakozott ki. Az MFT többször fordult a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, hogy támogassák az ország valóságos földrajzi (társadalomtudományi, természettudományi) struktúráit idegen nyelveken bemutató kiadvány megjelentetését, mert a szomszédos államok, illetve a nemzetiségek egyes képviselői a nemzetközi szakmai köröket s szélesebb értelemben a közvéleményt tudatosan félretájékoztatják a magyarországi közállapotoktól, és az ország tényleges belső viszonyait negatívan tüntetik fel. A vezető magyar geográfusok többsége felismerte, hogy a közoktatásban, a különböző tankönyvekben mind a szomszédos, mind pedig a távolabbi országokban történetietlen és valótlan képek élnek (tovább) Magyarországról. Lóczy azt is látta és megfogalmazta, hogy magyar nyelven sincs olyan korszerű és átfogó munka, amely minden tekintetben hitelesen fogalmazná meg az ország átfogó képét, így a nemzetközi és hazai tájékozatlanságnak „elsősorban mi voltunk az okai". Lóczy nem csupán politikai szándékot tulajdonított a tévedéseknek, hiszen azt is látta, hogy olyan területeken (Alföld természeti viszonyai) is torz képet fogalmazott meg a nemzetközi földrajztudomány az országról, amely területeken direkt politikai szándékot nem, csak ismerethiányt lehetett feltételezni. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium végre 1913-ban megbízta Lóczy Lajost a többnyelvű ismeretterjesztő kiadvány elkészítésével, az MFT-t pedig a kiadásával. 15 Lóczy kidolgozta a kiadvány szakmai struktúráját, megszervezte a közreműködők széles körét, biztosította a munka alapvető feltételeit. Végül 1918 januárjában megjelenhetett a kötet magyarul, s vele párhuzamosan készült a német és horvát változat, de a háborús események miatt az angol, francia és olasz kiadás elmaradt, Lóczy csak egy rövid kivonatot tudott összeállítani ezeken a nyelveken. Lóczy közjogi alapokra helyezkedett a könyv területi tagolását illetően, a magyar szent korona országait: 1. anyaországra és Fiúméra, 2. a társországokra s azon belül: a) tényleges társországokra: Horvát- és Szlavonország; b) Dalmácia mint nem csatlakozott társországra, 3. Bosznia és Hercegovinára tagolta. A különböző alkotórészek bemutatásakor történelmi és politikai tárgyilagosságra törekedtek, de mindenkor a magyar történeti-közjogi felfogást érvényesítették maradéktalanul. A bevezető tanulmányban Lóczy bemutatta Magyarország földtani szerkezetét, mégpedig kora nemzetközi tudományos szintjét meghaladó szemléletben. A tanulmányban semmilyen politikai jellegű felhang, megjegyzés nem jelent meg. Lóczy tudományos jellegű törekvése egyértelmű volt: a külföldi szakmai közvélemény számára megfogalmazni az ország geológiai makroszerkezetét. Lóczi Lóczy Lajos (szerk.): A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyar Földrajzi Társaság, Kilián Frigyes utóda Magy. Kir. Egyetemi Könyvkereskedő, Bp., 1918. 37
