„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

Cholnoky Jenő foglalta össze az ország hegy- és vízrajzi, valamint települési és éghajlati sajátosságait. Cholnoky minden tekintetben arra törekedett, hogy bemutassa a Magyar Birodalom és a Kárpát-medence természeti alapokon kialakult egységét, s emellett korrekt módon szemléltette azt is, hogy az egység és a kölcsönhatás a két kategória között nem abszolút. Elkészült az ország növény- és állatföldrajzi áttekintése is (Szabó Zoltán, Méhely Lajos), így egy viszonylag átfogó földrajzi összegzéssel indult a monográfia. Az ország történeti (Márki Sándor), néprajzi (Bátky Zsigmond), demográfiai (Tlürring Gusztáv), alkotmánytani (Nagy Ernő), közművelődési (Körösi Henrik, Wlasics Gyula), gazdaságpolitikai (Matlekovits Sándor), mezőgazdasági (Bernát István), erdőgazdasági (Arató Gyula), bányászati (Réz Gyula), halászati (Landgraf János), államháztartási, ipari, kereskedelmi (Gaal Jenő) viszonyainak hosszabb-rövidebb elemzése és bemutatása után sor került Fiume, majd Horvát-Szlavonország s befejezésül Bosznia és Hercegovina természeti, történeti, gazdasági stb. strukturális sajátosságainak a feldolgozására. A munka az eredeti célkitűzéseknek a legtöbb tekintetben megfelelt - bár a kötetet recenzáló Pécsi Albert

16 több esetben pontatlannak, korszerűtlennek és gyengének mutatta be -, a magyar szent korona országairól minden korábbi földrajzi munkánál frissebb, korszerűbb és pontosabb elemzéseket nyújtott, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a megjelenésekor már nem igazán akart a külföld tájékozódni a tényleges magyar állapotokról és álláspontokról. 2, 2. A történeti Magyarország területi épségének védelme A magyar földrajztudomány jelentős képviselői részben saját munkahelyükön, részben pedig a Magyar Földrajzi Társaságon keresztül kollektíván kapcsolódtak be az ország területi épségének megvédéséért folytatott, szinte reménytelen küzdelembe. Prinz Gyula a Pozsonyi Magyar Tudományegyetem másik négy tanszékvezető egyetemi tanára (Pokier Ödön, Kováts Ferenc, Hodinka Antal, Lukinich Imre) mellett vett részt az egyetem Pro Hungária című, a művelt világhoz intézett szózatának megfogalmazásában, sőt fiatal kora ellenére saját szemléletét érvényesítette a szózat szerkezetében, tagolásában, s a kortársak úgy vélték, hogy a szózat érvrendszere alapvetően földrajzi lett. A szózat szerzői a nemzetiségi elv kizárólagos érvényesítési törekvéseivel szemben többször megfogalmazták, hogy az államalakulás sokkal bonyolultabb folyamat volt történetileg, s abban lényegesen jelentősebb szerepet játszott a geopolitikai elvek érvényesülése. A szózat szerzői kiemelten megfogalmazták, hogy a békekonferencia asztalán „nem a nemzetiségi, hanem a hegy- és vízrajzi térképet kell kiteríteni".

17 6 Pécsi Albert: A magyar szent korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Földrajzi Közlemények, 1918, XLVI. kötet, 7-10. füzet, 347-350. 7 Pro Hungária. Magyarország igazsága. Szózat a békekonferenciához. Pozsonyi Magyar Tudományegyetem, Eder István Könyvnyomdája, Pozsony, 1918, 11. 38