„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eördögh István: Az olasz kormány és a Vatikán állásfoglalása a román offenzíváról 1918–1919-ben

dést és a magyar-olasz kapcsolatokat érintő állásfoglalása Roberto Segré tábor­nok 1919. november 7-i jelentésében fogalmazódott meg: „Miután 1919. május 16-án, a kommunista rezsim idején a Budapesti Misszió élére került - és igen gyakran megszakadt velem a kapcsolata a Budapest és Bécs közötti áldatlan távközlési állapotok miatt - Romanelli alezredes az Antant egyetlen képviselő­je volt az ottani kommunista kormánynál, hatékony és megfontolt tevékenysé­gével megerősítette Olaszország hagyományosan humánus hírnevét. A hábo­rús konfliktus befejeztével Olaszországot újfajta színezetben tüntette fel Ma­gyarországon, sikeresen folytatva elődei, Pentimalli őrnagy és Murari ezredes munkáját. E tevékenysége a Kun Béla-kormányhoz június 26-án intézett, közis­mert felszólításában érte el csúcspontját. 1919. augusztus közepe után a buda­pesti küldöttség Mombelli vezérőrnagy irányítása alá került." 35 A proletárdiktatúra vörös Magyarországát képviselő Tanácskormány április 30­án Romániának, Csehszlovákiának és Jugoszláviának tett békejavaslatai meddő kí­sérletet jelentettek csupán a küszöbön álló tragédia elkerülésére: „A budapesti kor­mány kéri az ellenségeskedések beszüntetését, kinyilvánítva a román területi igé­nyek elismerését." 36 „A fegyverszünetet kérő magyar kormánynak adott román vá­lasz tegnap érkezett meg és rendkívül szigorú feltételeket tartalmaz, nevezetesen a román fronton harcoló csapatok azonnali leszerelését, hatalmas mennyiségű fegy­ver és vasúti gördülőanyag átadását, valamint egy tiszai hídfőállás elfoglalását." 37 A magyar békeajánlatra május 3-án válaszolt a román hadvezetőség, ulti­mátumszerű jegyzékbe foglalva a következő „békefeltételeket": „teljes leszere­lést; minden fegyver átadását; 1800 mozdony, 4100 személykocsi és 40 000 te­hervagon, 500 teherautó és a teljes folyami flotta lefoglalása. Amíg e feltétele­ket a magyar kormány teljes egészében nem teljesíti - szögezte le az úgyneve­zett békejavaslat -, a román hadsereg a Tisza vonalán marad, és Csap, Tokaj, Tiszapolgár, Tiszacsege, Tiszafüred, Kiskőrös, Szolnok, Csongrád és Szeged magasságában egy-egy hídfőt létesít a folyó jobb partján is mintegy 20 kilomé­teres mélységben." A „békejavaslat" rámutatott arra is, hogy a román területi követelések megegyeznek az antant számára 1916-ban benyújtott igényekkel. 38 Május 21-én a magyar kormány ismét fegyverszünetet kért Romániától, de ezúttal választ sem kapott. A kommunizmus veszélyének elhárításáért leköte­lezett antant nem volt többé abban az etikai helyzetben, hogy megakadályozza Magyarország kifosztását, a főváros önkényes megszállását és a jelentősen el­túlzott román területi követelések megvalósítását, amelyek meghatározták Er­dély népeinek sorsát és területi hovatartozását. 19-i forrása rávilágít az olasz kormány ama szándékára, hogy a franciák ellenkezése ellenére is fenntartsa kapcsolatát Magyarországgal. OHTA, F. E-15, 68. gy., 1. f. 35 Guido Romanelli alezredesnek készített informatív jelentés a Legfelső Parancsnokság 31 000 sz. körlevele alapján. Uo. 36 Az Olasz Királyi Hadsereg Vezérkara konstantinápolyi Hadműveleti Irodájának 1919. május 7-i távirata a Minisztertanács Elnökségének. OHTA, F. E-8,143. gy., 7. f. 37 Az olasz külügyminisztérium 1919. május 9-i távirata az Olasz Békedelegáció Kato­nai Szekciójának Párizsba. Uo. 3tí Ormos Mária: i. m. 254. 373

Next

/
Thumbnails
Contents