„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eördögh István: Az olasz kormány és a Vatikán állásfoglalása a román offenzíváról 1918–1919-ben

alárendelte magát Romániának. A jelenlegi román kormányban Besszarábiát két miniszter képviseli."

13 Az itáliai békeküldöttség katonai képviseletének 1919. február 23-i jelentése ez ügyben ki is mondta, hogy az olasz kormány többé nem fogadhatta el „... érvényesnek az 1916. augusztus 17-i szerződés 4. cikkelyét. E szerződés ugyanis nem számolt az Orosz Birodalomhoz tartozó területekre vonatkozó román követelésekkel. Most viszont Románia annektálta egész Besszarábiát, azaz egy körülbelül 44 ezer km

2-es területet, két és fél millió lakossal. Ez megnehezíti annak feltételezését, hogy a mai román-magyar határt az 1916-ban kijelöltnek megfelelően kell megállapítani/'

14 Következésképpen: „A román ügyekkel foglalkozó bizottság (amelynek feladata az új magyar-román határ vonalának tanulmányozása volt), aggódván a román előrenyomulás következtében esetlegesen kirobbanó fegyveres konfliktusok miatt, két vonal kijelölését javasolta a Legfelsőbb Haditanácsnak, amelyeket nem léphetett át a román, illetve a magyar hadsereg, és amelyek egy szövetséges egységek által megszállt, semleges övezetet határolnának."

15 így született meg a békekonferencia 1919. február 26-i ülésén a döntés egy új demarkációs vonalról, amelyet Vix tábornok csak március 20-án ismertetett a magyar kormánnyal. A Vix-jegyzék

16 néven ismert dokumentum arra kötelezte Magyarországot, hogy vonja vissza hadseregét száz kilométerre nyugatra a Szatmár-Arad vonaltól, majdnem a Tiszáig. Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad és Arad térsége így román fennhatóság alá került, és e városoktól nyugatra terült el a semleges terület, amelybe olyan magyar városok kerültek, mint Vásárosnamény, Debrecen, Gyoma, Hódmezővásárhely és Szeged.

17 A Vix-jegyzék a magyar külpolitika teljes kudarcát jelentette, amely az antanttal való együttműködéstől az ország bizonyos fokú belső és külső konszolidációját remélte. 3. Vatikáni reakciók a magyar bolsevizmus nemzetközi veszélyéről A Károlyi-kormány megoldásként a baloldalnak történő hatalomátadástól vélte a kül- és belpolitikai válság megoldását. 1919. március 21-én a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesült Magyarországi Szocialista Párt néven. Ugyanezen a napon mondott le a kormány, és a Budapesti Munkástanács határozatot hozott a hatalom átvételéről. 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, megalakult a központi végrehajtó hatalom, a Forradalmi Kormányzótanács, és a SzocialistaKommunista Munkások Magyarországi Pártjának vezetésével megkezdődött Magyarországon a proletárdiktatúra. 13 Katonai... i. forrás, OHTA, F. E-8, 76. gy., 7.1. 14 Uo. A magyar-román határ, 2. p. 15 Uü. 16 A teljes szöveget lásd Nemzeti történelmünk... i. m. I. kötet, 199-200. 17 Erdély... i. m. 1723. 369