„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után
Ha a városiasodási folyamat tárgyi megtestesülését követjük, megállapíthatjuk, hogy Trianon előttről Várad számottevő mennyiségű lakóházat örökölt. Közvetlenül a világháború előtt, 1913-ban a lakóházak száma 6129 volt, 1930ban 9194-re nőtt, hogy az időszak végére megközelítse a 11 ezret. Mivel a város belterülete az egész periódusban alig növekszik (8313 kat. hold és 1422 négyszögöl), így enyhén javult a beépítettség. 24 A város belterületén viszont alig építkeztek, helyette a város szélein nyúlnak el új telepek a közeli falvakig. A telepesedés Várad városfejlődésének egyik új sajátossága lett. A közművesítést nélkülöző, komfort nélküli kis házakban sokan laktak a betelepültek közül, magukkal hozva vidékies életmódjukat. Ez a tervszerűtlenül és rendszertelenül folyó építkezés addig nem volt jellemző a városra. A sok járhatatlan út és utca, a rozoga régebbi, illetve az össztákolt újabb épületek mind hátrányosan befolyásolták a városképet. Ebben a tekintetben az urbanizációt egyfajta ruralizáció váltotta fel. Ezért érezték a kortársak, hogy szeretett városuk lassanként egy nagy faluvá süllyed. A valóságban az új tényezők hatása számos olyan jelleget hozott felszínre, amelyek egy másik várostípus, a kelet-európai (balkáni) sajátjai. Ezek az addigi nyugatias, közép-európai városfejlődés sajátosságai mellett még jobban kidomborították a különbségeket, és a város egyensúlyának megbillenéséhez vezettek. A város átalakulását a külső jelek is mutatják. Megjelennek a régi Romániában divatos építészeti irányok, illetve stílusok. A román középületeken nagyszabású átalakításokat végeznek, az új épületeken alkalmazzák az úgynevezett Bráncoveanu-stílus jegyeit. A város arculatában a román jelleget igyekeznek hangsúlyozni. A történelmi városközpontban a régi magyar szobroknak nem maradt helyük, a város főterén a városalapító Szent László szobra helyére Ferdinánd román király, Szigligeti szobra helyére Mária román királyné szobra került. A múlt századfordulón kialakult városközpont részeinek funkcionális megoszlása lényegében nem módosult. így az egyházi központok mellett elkülönültek a hivatali, a kereskedelmi, az ipari, a katonai, a pénzügyi stb. épületek. A két világháború között a város meghatározó épületei közül csak kevés épült, azok többsége is csak a harmincas évek második felében. Megemlítjük a református püspökség épületét, a görög katolikus püspökség épülettömbjét, a Várad-velencei Katolikus Kultúrházat. Ami a városban a két évtized alatt történt fejlesztéseket illeti, ezek a meggyengült anyagi lehetőségeket bizonyítják. Mintegy két évtized alatt mindössze 17 utcát aszfaltoztak le, és 19 utcában készült aszfaltozott járda. Általában az utak helyreállítására, javítására volt csak lehetőség. A beruházások között megemlíthetjük az új piac kialakítását, három elemi iskola építését, a városi strand felépítését, a repülőtér és egy városi ravatalozó létrehozását. Ezeken kívül négy új fahidat és egy, a Pecén keresztülvezető betonhidat építettek. 25 A felsorolt beruházások még egy jóval kisebb település számára sem lennének elegendőek két évtizednyi idő alatt. Ez a peremvárosí létre emlékeztető helyzet váltotta ki, hogy már 1929-ben napirendre került a pusztuló Nagyvárad megmentésének kérdése. A helyi energiákat felszabadíta24 Nagyváradi Bihar Megyei Állami Levéltár, Polgármesteri iratok, 96. leltári szám, 5/1931. csomag. 25Uo.il/1939.csomag . 361
