„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után
pénzintézet csődbe ment, mások pedig összeolvadások által próbáltak a felszínen maradni. A válság kiszűrte a gyengébb intézményeket, a vizsgált időszak vége felé megmaradt 21 pénzintézet között már a súlypontok jelentősen eltolódtak, az összes bankvagyon tekintetében Nagyvárad hátrább lépett a városok rangsorolásában. Nagyvárad a századelőn már jelentős vasúti csomópont, valamint üzletvezetőségi központ volt. Trianon után a közlekedés szempontjából jelentős átalakulások következtek be. 19 A határmegvonás a vasúti közlekedést is átformálta: Budapest felé irányultsága miatt féloldalas szerkezet jött létre. A helyi érdekű vonatok nyugatra irányuló vonalain a közlekedést beszüntették, így a város kapcsolata az addigi befolyási övezetet képező vidékkel gyakorlatilag megszűnt. Az áruszállítás is jóval költségesebbé vált, hiszen a távolsági kereskedelemnek még belföldön is nagy távokat kellett leküzdenie. A vasúti közlekedés deformálásának másik fő következménye a dualizmus korában kulcsszerepet játszó két ellenpólus-város, a Nagyvárad-Arad közötti vasúti közlekedés időleges megszűnése. Ennek kihatása volt az egész vidékre, főleg a két városra. A helyzetet felismerve a két világháború közötti román államvasút egyetlen jelentősebb befektetése a Nagyszalonta-Arad vonalrész megépítése, melyet 1922-ben adtak át. Az erőltetett ütemű építésnek minőségi következményei lettek, ezen a vonalszakaszon állandó javításokat végeztek, s ez alaposan megnehezítette a forgalmat. Összességében Várad jelentős közlekedési szerepkört látott el időszakunkban, bár ebben a tekintetben is a visszaesés jelei mutatkoztak, főleg a nyugatra irányuló szállításban. Annál nagyobb lett a forgalom a közutakon, egyre nagyobb szerep jutott a gépkocsiknak, az autóbuszoknak. Elterjedt a motorbicikli, bicikli, annak ellenére, hogy az utak elhanyagoltsága visszahúzó erőként hatott. 5. A központi szerepkör átformálódása Közigazgatási szempontból Nagyvárad Románia egyik legnagyobb megyéjének, Biharnak (Bihor) a központja. Az új országhatár a régi Bihart majdnem a közepén szelte ketté, és a termő, alföldi részt elválasztotta a várostól. Az Érmihályfalvi járás és a Királyhágón túli községek más megyékhez való csatolása ugyancsak szűkítette a város közvetlen vonzáskörzetét. A nehezebb helyzet állandósulásához hozzájárultak a város szellemiségétől, múltjától idegen vezetők, akiket folyton váltogattak: volt olyan esztendő, hogy a polgármesteri szék háromszor is gazdát cserélt. A kiegyezés időszakában Nagyvárad intézményhálózata eleget tett a regionális centrumokkal szemben támasztott igényeknek. A centralizáció és az állami várospolitika tendenciája 1920-tól a várost egyre inkább hátrányba hozta. A szélesebb értelemben vett Erdély központjának Kolozsvárt igyekezett felfejleszteni a hatalom, a második centrum Temesvár lett. Nagyvárad mint megyeszékhely és municípium (törvényhatósági joggal felruházott város) természetesen számos közintézménnyel rendelkezett. Ezek 19 Erről olvashatnak Majdan János tanulmányában. 358
