„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után
építőanyag-ipar, a vegyipar. Fejlődést a fémipar esetében tapasztalhatunk. 15 Az iparvállalatok többsége - gyakran más név alatt, vagy új jogi bejegyzéssel folytatója a régieknek, de több új alapítású is van közöttük. Akkor még a dualizmusból örökölt felhajtó energiák hatására megvolt a lehetőség a továbbfejlődéshez. Azonban az 1929-33-as válság erősen érintette Nagyvárad gazdaságát, a város ipara újból átalakult és veszített jelentőségéből. Később is csak lassú az emelkedés, s az ipar csökkenő szerepe nyomon követhető. A kereskedelmi funkció Nagyvárad esetében kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen a századelőn a város az ország egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. A határszélre való kerülés maga után vonta a kereskedelem belső szerkezetének és irányának megváltozását. Főleg import-export cégek, a nagybani áruraktárak és áruszállító vállalatok erősödtek meg, miközben a helyi kiskereskedelemben érdekelt vállalatok tönkrementek. A kereskedelem a megváltozott körülmények mellett is megmaradt a lakosság egyik fő megélhetési forrásának. Míg 1910-ben a kereső népesség 11,1%-a foglalkozott a kereskedelemmel, addig ez az arány 1930-ban 12,6%-ra emelkedett. 16 A fellendülés éveiben a városban összesen 360 nagyobb kereskedelmi vállalat (társas cég, részvénytársaság) működött, az egyéni cégek száma pedig mintegy 3200-ra nőtt. 17 Mindez jelzi, hogy a nagyszámú kereskedő üzleteit és sokrétű tevékenységi körét nehéz feltérképezni. Tény, hogy ez a jellegében és irányultságában átalakult ágazat a város két világháború közötti gazdaságában a legnagyobb jelentőségre tett szert. A kereskedelmi cégek tulajdonosainak etnikai összetételét vizsgálva megállapíthatjuk - akárcsak az iparban -, döntő többségüket az izraeliták és a magyarok alkották, a kiskereskedők között viszont a románok jelenléte erősebb, a vizsgált időszak végére meghaladta a 10%-ot. Nagyvárad kiemelkedő pénzintézeti funkcióját a dualizmus korában a nagy tőkekoncentrációnak köszönhette, és ennek jelentős régiófejlesztő hatása is volt. A hitelélet terén a zsidó és a magyar tőke általában közös vállalkozásokban vett részt. A hitel- és bankszervezet Trianon után erőteljes átalakuláson ment keresztül. Az osztrák-magyar pénzügyi rendszerhez kötődő bankok egy részét megszüntették. Rövidebb ideig ezeket az Angol-Osztrák Bank, valamint a Budapesti Magyar Kereskedelmi Bank igyekezett helyettesíteni. A bankágazatban a román érdekeltség egyre erőteljesebb. Míg 1919-ben egyetlen román bank (a Bihoreana) létezett, később több is alakult. Mellettük megmaradtak a régi helyi kezdeményezésből létrejött intézetek is. A bankok főleg az ipar és a kereskedelem támogatására szakosodtak. Számuk még lényeges növekedést is mutat: míg 1910-ben Nagyváradon 16 pénzintézet létezett, 1925-ben számuk 26-ra emelkedett. 18 1930-ig még több jött létre, de az újabb lényeges átalakulás az 1931-es bankkrízis folytán következett be. Ekkor több 15 Nagyváradi Bihar Megyei Állami Levéltár, Polgármesteri iratok, Városi tanács. 142. leltári szám, 1248/1920. csomag, 137-141. 16 Thirring Gusztáv: i. m.; Recensämäntul... i. m. 17 Uo. ly Nagyváradi Bihar Megyei Állami Levéltár, Polgármesteri iratok, Városi tanács. 142. leltári szám, 1248/1920. csomag, 137-141. 357
