„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után

A társadalmi struktúra etnikai vetületeit elemezve szembetűnik, hogy a kedvezőtlen folyamatok, valamint a megkülönböztető nemzetiségi politika miatt a magyarság pozíciója meggyengült. A román lakosság számbeli növekedésével társadalmi megoszlása is bonyolultabbá vált, anélkül hogy utolérte volna a magyar, illetve zsidó társadalom összetettebb rétegződését. Nemzeti elkülönülés Nagyváradon - olyan szinten, mint például Kolozsváron - nem jött létre, viszont vallási és kulturális téren jelen voltak a válaszfalak. Összességében tehát a két világháború közötti Nagyvárad társadalmi szerkezete tükrözte azt a mély átalakulási folyamatot, amely Trianon után végbement a Romániához csatolt terület fontosabb városaiban. 4. Gazdasági átalakulás A dualizmus időszakában a Sebes-Körös-parti város esetében nyilvánvaló volt a gazdaság urbanizációs szerepe. Az első világháború kitörésekor a város iparára a változatosság volt a jellemző. Az 1920-as év szétzilált állapotban találta az azelőtt gyors előrehaladást mutató nagyváradi ipart, amelyet a zord idők szerkezetileg is átalakítottak. A megváltozott helyzetben a régi iparvállalatok egy része nehezen tudott talpon maradni, mivel monarchiabeli felvevőpiacait elvesztette. A változó gazdasági feltételek - a piac- és nyersanyagvesztés - elsősorban a malom- és szeszipart sújtották. A fogyasztási iparágakban s az erre épülő kereskedelemben is több vállalkozásnak kellett leépítenie magyarországi fiókhálózatát, vagy le kellett szakadnia a budapesti, bécsi központról. Az új, kisipari jellegű alapítási kísérletek eleinte rendszerint kudarccal végződtek. Szerencsére a nagypolgárság többsége hamar be tudott illeszkedni a megváltozott gazdasági környezetbe, és így az életképesebb és a versenyhelyzetben megedződött vállalkozóknak sikerült helytállniuk.

12 Ha egyszerű összehasonlítást végzünk, akkor kitűnik, hogy míg 1910-ben Nagyváradon 3193 iparvállalat tevékenykedett, addig 1930-ban ezek száma 2735-re csökkent.

13 Az iparral, kereskedelemmel és közlekedéssel foglalkozó kereső népesség száma megnőtt: az 1910-es 16 607-ről (52,9%) 1930ban 44 073-ra (53,3%), vagyis közel azonos súlyt képviselt a foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásban.

14 A megnagyobbodott Romániának integrálódási nehézségekkel kellett megküzdenie, és az egyébként is gyenge lábon álló nemzetgazdaság ezt nagyon megsínylette. A fejlettebb erdélyi, bánsági és partiumi területek városaira különösen nagy terheket róttak a többi rész felzárkóztatása érdekében. A gazdasági átrendeződés folyamata 1925-ig nagyjából végbement, és addigra megtörtént az új gazdasági egységbe való beilleszkedés. Nagyvárad ipara módosult, s változatos képet mutatott. A nagyipari létesítmények lényegében hiányoztak, továbbra is az élelmiszeripar és könnyűipar dominált. Ezen kívül fejlett volt az 12 Csíki Tamás: Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon. Bp., 1999, 240-241. 13 Manuilä, S. -Georgescu, D.: Populatia Románéi. Bucure§ti, 1937, 20. 14 Thirring Gusztáv: i. m.; Recensämäntul... i. m. 356