„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században

leg télen, a motorgáz hetekig a medencére telepedne). Ez a hátrány leküzdhető gyorsforgalmú bekötőutakkal, amelyeken 30-45 perc alatt el lehet érni az autópályát Segesvár és Brassó felé. A kikötőkbe irányuló tranzitkereskedelem szempontjából nagyon fontos lenne korszerűsíteni a Kárpátok hágóin Moldován keresztül a Fekete-tenger irányába vezető utakat. (Ennek fontosságát már az 1902-es, Tusnádon tartott Székely Kongresszuson taglalta Borszéki Soma.) Nem utolsósorban támogatni kell a globális gazdaságban versenyképes ágazatok fejlesztését, az exportorientált és high-tech ágazatok megjelenését. Fejleszteni kell a kommunikációs és információs rendszereket, a szellemi infrastruktúrát. Ezen a területen már vannak eredmények, ha szerénynek is nevezhetőek. A régió az országos viszonyokhoz képest rendelkezik jól képzett szakemberekkel, pl. informatikusokkal, telekommunikációs mérnökökkel. Ezek továbbképzésével javítani lehet e szektor versenyképességét is. A környezetvédelemnek és a környezetgazdálkodásnak biztosítani kell az erőforrások fenntarthatóságát. Az ásványvíztelepek és természeti ritkaságok védelme elsőrendű feladat. Ahhoz, hogy a fentiekben említett területeken előrelépés történjen, szükség van a piaci követelményeknek megfelelő felsőfokú képzési intézményrendszer kialakítására, a kutatási-fejlesztési potenciál megerősítésére, a térség gazdasági profiljába illeszkedő innovációs és kutatási központok működtetésére, ösztöndíjalapok létrehozására, konferenciák és tanulmányutak szervezésére, a kistérségi menedzserek, polgármesterek képzésére. A fenti területeken jelentősebb eredmények eléréséhez fontos a jelenlegi politikai kultúra megváltoztatása, az etnikai szempontokat figyelembe vevő politizálás felszámolása, amely elsősorban a regionális politika terén intézményesített változtatásokat is jelentene. A bukaresti vezetés politikája gátolja a Székelyföld aktívabb részvételét a regionális fejlesztésekben. Sokkal szerencsésebb lett volna a régiókat gazdasági és kulturális alapon, nem pedig adminisztratív módon megszervezni. Ez különösen a Székelyföld esetében igaz, ugyanis itt létezik az etnikai elven kialakuló, a régi székely autonómiából táplálkozó össz-székelyföldi regionális tudat („székely vagyok"), valamint a sajátos közigazgatás, a székely székek kialakulásával magyarázható és történelmi hagyományokból táplálkozó kistérségi (csíki, udvarhelyi, gyergyói, háromszéki) identitás. Egy gazdasági és kulturális alapokra helyezett terület- és régiófejlesztés sokkal hatékonyabb lenne helyi, de országos szinten is. Nem beszélve arról, hogy egy hatékony regionális politika megkívánja a regionális intézményrendszer kiépítését, hatáskörökkel való felruházását, ezek hatékony együttműködését a vállalkozói szférával és a különböző gazdasági érdekképviseleti szervekkel, gazdasági kamarákkal. Ki kell építeni a fejlesztési eszközök egységes kezelésének, regionális elosztásának és felhasználásának mechanizmusát. A különböző pénzalapok és intézmények harmonizálása, a szabályozási rendszer továbbfejlesztése, a központ és a régiók fejlesztési alapjainak a hozzáadása az EU-s forrásokhoz, vagyis a társfinanszírozás rendszerének kifejlesztése elsőrendű feladat. Székelyföld esetében a kínálat- és a keresletorientált regioná349