„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században

- Az országos gazdasági kulcsintézményekben nincsenek magyar személyek, nincsenek kijáró, információ-szolgáltató emberek, ennek az eredménye a székelyföldi vállalkozók marginalizáltsága. (Az RMDSZ múlt ciklusban való kormányzati szerepvállalása nem volt elég hatékony, ami az érdekérvényesítést illeti.) - A tömb-magyar vidékeken megalakult szakmai, érdekképviseleti szervezetekben kevés vállalkozó vesz részt. - Nem alakult ki az intézményes támogató háttér (képzés, befektetési vagy hitelszerzési tájékoztatók, gazdasági tanácsadás, piacvédelem). - A gazdasági kapcsolatokat a számbeli nagyság és a viszonylag kismértékű, bizonytalan sorsú befektetések jellemzik. - Az anyaországbeli befektetők egyéni, kisebb befektetéseket eszközölnek. - A vállalkozások nagy része nem illeszkedik a helyi gazdasági szerkezethez, a működési garanciákat az etnikai bizalomban keresik. A térség számára kitörési pontként jelentkezhetnek az ország más térségeihez viszonyítva a magyar-magyar kapcsolatok, de ahhoz, hogy ez valósággá váljék, szükség van néhány intézkedésre: - A magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban elsősorban szerkezeti változásra volna szükség. Ezt tanácsadó információs bázisok kialakításával lehetne elérni, amelyek szakmailag megalapozott, reális képet nyújtanának a fogadó környezetről, a hazai és az anyaországi gazdasági folyamatokról. (1999 nyarán az első irodát felállították Csíkszeredában.) - Hasznos lenne szakmai tréningek szervezése, amelyek elősegítenék a vállalkozói kultúra fejlesztését, a gazdasági intézményekben való szerepvállalást. A Székelyföldön, annak ellenére, hogy periférián helyezkedik el és most is azokkal a problémákkal küzd, mint száz évvel ezelőtt (rossz közlekedés, a természeti adottságok alacsony kihasználtsága, tőkehiány, munkanélküliség, a kivándorlás nagy mértéke), „korunk gazdasági trendjei a fejlődés számára lehetőségeket, új erőforrásokat nyújtanak".

8 Melyek a gazdaságnak azok a területei, amelyek fejlesztésével (a globalizációs trendekhez szervesen illeszkedve) a térség kitörhet jelenlegi elszigetelt állapotából, valamint milyen szerkezeti változtatásokra lenne szükség? A régiónak rendkívül jó adottságai vannak a turizmus különböző formáinak a folytatásához. A sajátos kultúrkörnyezet vonzóvá tétele, a megfelelő komfort biztosítása a falusi turizmus számára jelent perspektívát. A térségnek Európában egyedülálló természeti nevezetességei vannak (Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, a szovátai Medve-tó stb.). A vulkáni utótevékenység következtében a természeti feltételek adottak a gyógyturizmus felfuttatására (hévíz, ásványvízforrások, kéngödrök stb.). Nem utolsósorban érdemes megemlíteni a nyári és a téli montánturizmust. A Keleti-Kárpátok vonulatai rendkívül alkalmasak a magashegyi túrákra. Az első világháborúig a Kárpát-medence egészében működő Magyar Kárpát Egyesület, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) menedékházai mai napig léteznek. Az EKE 1989 után újra élénk tevékenységbe kezdett (éves vándortáborok, konferenciák, Gyopár című értesítő, a turistaösvények, -jelzések 8 Kolumbán Gábor: i. m. 6. 347