„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században
Miután megvizsgáltuk az Erdély és Románia más területei közötti különbségeket, szükséges az Erdélyen belüli regionális különbségeket is megvizsgálni. Erdélyen belül számtalan gazdasági, etnikai, néprajzi, földrajzi régió van - sokszínűsége földrajzi adottságaival, felszínének rendkívüli tagoltságával magyarázható. Erdélyben is vannak fejlett és kevésbé fejlett régiók, beszélhetünk a Partiumról (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad), Bánságról (Temesvár), DélErdélyről (Királyföld: Szeben, Barcaság: Brassó), Északnyugat-Erdélyről (Máramaros, Beszterce), Közép-Erdélyről (Mezőség, Kolozsvár és környéke) és nem utolsósorban a Székelyföldről. Természetesen ezen régiók számos kistérségből tevődnek össze. Pillanatnyilag „fejlődő" régiónak számít a Partium, mert közvetlenül a magyar-román határ mentén hűzódik, így a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok itt élénkebbek, annak ellenére, hogy az északkeleti területek Magyarországon az elmaradott térségek közé tartoznak. Magyarországról szemlélve periféria érintkezik perifériával. Az sem mellékes, hogy a partiumi nagyvárosok (Szatmár, Nagyvárad, Arad) Trianon előtti vonzáskörzete kiterjedt az alföldi területekre is, és ez most a határ ellenére kezd újra érvényesülni. Ebben a térségben kialakulóban van egy határ menti együttműködés (Szatmár-Nyíregyháza-Beregszász, Debrecen-Nagyvárad, Arad-Szeged, illetve Temesvár-Szabadka-Szeged). Ennek a térségnek, a Partiumnak lassan több kereskedelmi kapcsolata lesz a határon túli területekkel, mint Románia más területeivel. A második jelentős régió Szeben és Brassó vidéke. Annak ellenére, hogy a németség jelentős része kivándorolt (Ceausescu eladta őket) Németországba, ezen a területen megjelent a német tőke: pl. Szebenben jelen van a Krupp-művek stb., Szeben és München között menetrendszerinti repülőjárat működik. Brassóban felmerült egy nemzetközi repülőtér építése, a tervek el is készültek, de Bukarest nem engedélyezte, mert ezzel veszítene szerepéből és ez egyúttal egy lépés lenne Erdély gazdasági leválásához. A Székelyföld is jelentős változáson ment keresztül, és annak ellenére, hogy Erdélyen belül perifériális régiónak számít (pl. kevés a megművelhető föld, zord az éghajlat), „ütemesen" fejlődik Románia más régióihoz viszonyítva. Ez azzal magyarázható, hogy itt egy tömbben él a magyarság, jelentős anyaországbeli kapcsolatai vannak (ennek nyomán, ha egyelőre szerény mértékben is, de megjelent a magyar tőke: pl. MOL). Sikerült a Székelyföldnek úgy Budapesttel, mint Bukaresttel jó kapcsolatokat kialakítania, s a két fél közötti közvetítésből viszonylag jól profitál. Az itt élő lakosság magasabb képzettséggel rendelkezik, mint az ország többi részén élők. A székelyföldi fiatal, dinamikus városok demográfiai szerkezete rendkívül jó. A legújabb statisztikai adatok szerint Bukarest után Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában van a legtöbb személygépkocsi a lakosság számához viszonyítva. Erdélyen belül elmaradott térségnek számít Beszterce és Máramaros vidéke, illetve Kolozsvár kivételével a Mezőség, valamint egyes nagyipari depressziós városok, mint Resica, Vajdahunyad, Petrozsény (lásd bányászjárások). Az előbbiekben már említettem, hogy Románia is törekedik az euroatlanti integrációra. Ennek érdekében igyekszik eurokonformmá, eurokompatibilissé válni. Az Európai Unió szakembereinek segítségével összeállították Románia Zöld Könyvéi, amely tartalmazza az ország területének régiókra való felosztását. Ez, reméljük, 342
