„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században

A II. világháború idején, 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés Erdély területét kettéosztotta.

4 A rövid magyar uralom alatt Teleki Pál javasolta ÉszakErdély kormányzóságként való megszervezését Kárpátalja mintájára. Ez a változat nem valósulhatott meg, mert Erdély felosztása geostratégiailag és gazdasági szempontból is irreális volt, annál is inkább, mert 1944 őszén bevonultak a szovjet csapatok. Erdélyben bevezetik a szovjet katonai közigazgatást Ezen időszak alatt a kolozsvári magyar baloldali körök egy Észak-erdélyi Köztársaságban gondolkodnak. A szovjetek játszadoznak a gondolattal, hogy Észak-Erdélyt vagy egész Erdélyt „önálló" köztársaságként a birodalomhoz csatolják. A katonai közigazgatást csak addig tartották fent, amíg Bukarestben a szalámitaktika meghozta a gyümölcsét és Romániában kommunista bábkormány került hatalomra. 5. ÁBRA: Közigazgatási beosztás 1941-ben Limít4 teríUíriaííl J« «»»judesului p 10 3,

0 km A bécsi döntés, majd a román uralom visszatérése is jelentős népességmozgással járt, az etnikumok közötti arány markáns megváltozását idézte elő. Erdély északi felét Magyarországhoz csatolta (a terület 42,7%-át, a lakosság 43,2%-át). A korábban betelepített román hivatalnokok, katonák, vasutasok, pedagógusok 4 A második bécsi döntésről, hátteréről lásd a kötetben Fritz Pál tanulmányát. 337