„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

Lóczi Lóczy Lajos szerkesztésében egy megkésett ismeretterjesztő mű jelent meg a magyar szent korona országairól, amely szinte mentes volt a korszak nacionalista gyűlölködő hangnemétől, korrekt módon kívánta bemutatni a történeti Magyarország (részben a Magyar Birodalom) földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai stb. problematikájának sokszínűségét. Az I. világháborús vereség potenciális következményeinek hatása az elsők között tudatosodott Teleki Pálban. Teleki 1918-1920 között nem egyszerűen geográfusként, hanem politikusként, illetve politikus geográfusként vett részt a békeelőkészítés tudományos és politikai munkálataiban, majd később tudósként, egyetemi tanárként az aláírt békeszerződés határozatainak sokoldalú kritikájában. Tudását a nemzeti érdekek szolgálatába állította, s jelentős szervezőtevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy a magyar társadalomtudósok jelentős részét megnyerje a tudományos igényű, ugyanakkor a nemzeti érdekeket egyértelműen megjelenítő békeelőkészítésnek, majd területi revíziós kritikának. A modern magyar földrajzi szemlélet jelentős része a békeszerződés előkészítéséhez kapcsolódva alakult ki. Az elkészült anyagok korábban sohasem látott mélységben tárták fel a történeti Magyarország földrajzi problematikáját. Nem a magyar geográfusokon és az egyéb tudományos közreműködőkön múlott a békekonferencia határozatainak - magyar szempontból - lehangoló következménye. A trianoni békeszerződés sorsdöntő hatást gyakorolt nemcsak a magyarság és a magyar állam történetére, de járulékos jelleggel a magyar földrajztudomány 1920 utáni folyamataira is. A magyar földrajztudomány döntő része sohasem fogadta el realitásként a trianoni békeszerződés határozatait, a legtöbb esetben a történeti Magyarország földrajzát írták meg a két világháború között is, mert ahogyan Fodor Ferenc fogalmazott: „Csonkamagyarország gazdasági földrajzának megírása önmagában való ellentmondás."

1 A két világháború közötti időszakban a magyar földrajztudomány egyes képviselői ténylegesen nacionalistává váltak, de a szakma nagy része még ebben az időszakban is jelentős részben megőrizte a tudományos objektivitásra való törekvést mint értéket. 1. A magyar földrajztudomány országképe 1918 előtt Az első jelentősebb, áttekintő jellegű, magyar nyelvű földrajzi monográfiában

2 az ország átfogó értékelése a következő tartalmat kapta: „Egész Európában leg-gyönyörűségessebb, s leg-kedvessebb Ország, ha Fekvését, és Termékenységét Szemléllyük, Magyar Ország." Magyarország valóságos földi Paradicsomként jelent meg. Szaller Györgynél már megfogalmazódott és tartalmat kapott a korabeli és a történelmi („Nagy Magyar Ország") megkülönböztetése, ami a magyar történeti fejlődés, valamint társadalmi, politikai és földrajzi gondolkodás egyik sajátos tartalmává vált a későbbiekben. Szaller számára a magyar uralkodói címben 1 Fodor Ferenc: Magyarország gazdasági földrajza. Franklin Társulat, Bp., 1924, 9. 2 Szaller György: Magyar Ország földleírásának rövid foglalattya... Schuft János, Pozsony, 1796. 32