„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után
1526 előtt szereplő kilenc történelmi tartomány („Magyar, Tót és Horvát Ország, Ráma, Szervia, Gallítzia, Lodoméria, Kún- és Bolgárország") jelent meg „Nagy Magyar Ország"-ként. Szaller elemzésében azt is érzékeltette, hogy a földrajztudománynak elsősorban a reális országgal kell foglalkoznia. A XIX. század közepének statisztikai-földrajzi feldolgozása már evidenciaként, sőt közhelyként kezelte az ország kedvező földgömbi és" környezetéhez viszonyított földrajzi fekvését, Európán belüli elhelyezkedésének előnyös voltát. Fényes szerint Magyarország „közmegegyezéssel Európának legáldottabb országai közé számítatik". 3 Az ország mind egészében véve, mind pedig részeiben (megyénként) gazdag területként jelent meg ezekben a statisztikai és földrajzi elemzésekben. Az ország nagysága, gazdagsága a magyar nemzeti identitás részévé vált. Az ország nemcsak gazdag, hanem etnikai, nyelvi, vallási tekintetben sokszínű is. A nemzetiségi kérdés még nem vált politikai problémává, így a nemzeti sokszínűség még inkább előnyként került megfogalmazásra. A modern, korszerű, tudományos magyar geográfia létrehozása az MTA határozatának megfelelően kezdődött meg az 1860-as évek elején. A modern földleírás kézikönyveinek elkészítéséről döntvén az MTA úgy határozott, hogy az egyetemes földleírás köteteit „a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg". Az MTA Hunfalvy János levelező tagot bízta meg „A Magyar Birodalom Természeti Viszonyainak Leírása" című mű elkészítésével, melynek elkészülte után az akadémiai bírálóbizottság úgy foglalt állást, hogy „hazánk természettudományi leírása a földirati tudomány jelen színvonalára van emelve". 4 Hunfalvy - a korábbi kutatások eredményeit tudománytörténeti elemzésben teljeskörűen áttekintve - a magyar birodalom (másutt „Magyar Birodalom", „Magyarbirodalom") természeti viszonyainak (nem egyszerűen természeti földrajzi viszonyainak) leírásakor szembekerült azzal az alapkérdéssel, hogy hol helyezkedik el s mekkora a magyar birodalom, hol húzódnak földrajzi és közjogi határai. Az ország Európán belüli földrajzi helyzetét illetően Hunfalvy a német európai nagytérségi szemléletet tette magáévá, amikor megállapította: „A magyar birodalom Európának délkeleti részén terül el..." 5 Ez a térmeghatározás elsősorban topográfiai tartalmat hordozott az adott időszakban, s nem volt semmilyen pejoratív értéktartalma még. Hunfalvy többféle értelemben (történeti, közjogi) és nagyságrendben használta Magyarország és a magyar birodalom kategóriát. Végül is „a tettleges magyar birodalom" nagyságának meghatározásához az osztrák közigazgatás hivatalos adatait vette figyelembe. A tettleges magyar birodalom területét 5599,74 osztrák négyzetmérföldben, vagyis 5853,60 földrajzi négyzetmérföldben határozta meg. Hunfavy azt is megfogalmazta, hogy ezek az adatok több okból nem 3 Fényes Elek: Magyarország leírása. Beimel, Bp., 1847, 3. 4 Szalay László: Előszó. In: Hunfalvy János: A Magyar Birodalom Természeti Viszonyainak Leírása. 1863, III—IV. 5 Hunfalvy János: i. m. 35. 33
