„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig

A Kárpát-medencét kitöltő, századforduló utáni Magyarországon elkülöníthető kilenc régiókezdemény között a hetedikként számításba vehető térség az ország keleti részét képező Erdély. Régióvá alakulása történelmi alapú, identitástudattal is alátámasztott. Gazdasági szerkezete, magyar, román és német népessége, az etnikai kölcsönhatások az egyik legérdekesebb régiókezdeménnyé avatták. Az ország központjához való kötődése egyértelmű, de amellett lényeges havasalföldi és moldvai kapcsolatokkal rendelkezik.

2 1. ÁBRA: A Kárpát-medence régiói

5 2. A két világháború közötti viszonyok Az I. világháborút követő politikai átalakulások, az új államhatárok gyakran régiókezdeményeket vágtak ketté (néha többfelé), másrészt interregionális kapcsolatokat tettek lehetetlenné. A regionális fejlődést gátolta, hogy Közép-Európa is „elaprózódott", új államok sora jött létre. Az ellenségeskedések csaknem általánosnak nevezhető légköre nem kedvezett az államhatárokon túlnyúló, nemzetközi regionális együttműködésnek. A sok határ lényegesen lassította a közlekedést, drágította a kapcsolatrendszer „üzemeltetését", kényszerpályákat hozott létre az államhatárokat ugyan tiszteletben tartó, de a korábbi relációkat ki2 Uo. - A századelő Magyarországának modernizációs fejlettségbeli különbségeire és Erdély régiók közötti helyére lásd Beluszky Pál átfogó tanulmányát. Erdély XX. századi regionális fejlődéséről lásd még a kötetben Kánya József előadását. 3 Az ábrát Tóth József szerkesztette. 320