„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig

kerülni kényszerülő mozgások számára. Gyakran a határok csonkolták a kapcsolatrendszer bizonyos elemeit és a határ mindkét oldalán gátolták a társadalmi-gazdasági prosperitást. Ez csak ott változott, ahol határátkelőhelyek üzemeltek és a területi relációk koncentrálódtak, fejlődési energiához juttatva az adott térséget.

4 Az I. világháború utáni Erdély, az akkori Románia északnyugati részeként (az ország területének több mint 1/3-a, lakosságának 30%-a), az ország egyik legfejlettebb területe. A korabeli fejlesztések, vasút- és műútépítések az egyik legsűrűbb textúrájú területet, Bukarestet és környékét, valamint a fejletlenebb, de sűrűbben lakott területeket helyezték előnybe. Belső-Erdélyben és az Alföld keleti peremén korábban kialakult központok a megváltozott térszerkezeti helyzetük ellenére is tovább fejlődtek. A dél-erdélyi nagyvárosok a korábbi peremhelyzetükből földrajzi szempontból centrális helyzetbe kerültek. A már korábban kirajzolódott lazább textúrájú területeken, a Kárpátok, az Erdélyi-szigethegység és a román-bolgár határszakaszon térszerkezeti egységet is kijelölő vonalként is felfogható Duna árterületén ebben az időszakban jelentek meg az első változások. Kirajzolódott, majd felerősödött az első Kárpátokon átívelő, stratégiai fontosságú országos térszerkezeti vonal Bukarest-Ploiesti-Brassó térségében. Felértékelődik a Déli-Kárpátokat az Olt mentén átszelő fontos közlekedési folyosó, valamint Moldvát a Szeret folyó mentén a fővárossal összekötő térszerkezeti vonal.

5 3. Az 1945-től 1990-ig terjedő időszak A II. világháború után Románia keleti és délkeleti határa megváltozott (Besszarábia és Észak-Bukovina a Szovjetunió része lett, Dél-Dobrudzsa Bulgáriához került vissza), a II. világháború alatt módosított északnyugati határ az I. világháború után megjelölt helyre került vissza. Ennek következtében Erdély pozíciója, centrális helyzete a kisebb országtérben tovább erősödött. Az ország gerincvonalát képező Kárpátokon belül „amfiteátrumszerűen" elhelyezkedő Erdélyi-medence Románia középső részét alkotja, míg az Alföld keleti pereme az ország nyugati, ám így is fejlettebb peremterületeit képezi (az ország területének 42%-a, lakosságának 1/3-a jut ekkor Erdély területére).

6 4 Tóth József - Golobics Pál: i. m. 5 Tóth József - Trócsányi András: Erdély változó térszerkezete a XX. században. In: Boros László (szerk.): Erdély természeti és történeti földrajza. Nyíregyháza, 2000, 144-162. 6 Dumitrescu, Victor: Romania, tara carpaticä, dunárcana, §i ponticä. In: Geográfia Romáméi, Geográfia fizicä. Editura Academiei RS Romania, Bucuresti, 1983, 25-27. 321