„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig

TÓTH JÓZSEF- TRÓCSÁNYI ANDRÁS - ELEKES TIBOR A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig Bevezetés A regionális vizsgálatok élesen különböznek az egyes területek bizonyos szempontú leírásától: az utóbbi, lényegében a ható tényezők számbavételére korlátozódó tevékenységtől abban térnek el, hogy a már kialakult régiók aspektusából kutatják a társadalmi-gazdasági-természeti szférák kölcsönhatásrendszerét. Ebből következően a regionális kutatások időben meghatározottak: csak attól kezdve értelmezhetőek, amikortól a termelőerők fejlődési folyamata eljutott abba a fázisba, amelyben a munkamegosztás területi aspektusának megfelelően olyan térségek különülnek el egymástól, amelyeknek sajátos fejlődési ívük, struktúrájuk, jövőjük, így fejlesztési problémáik is vannak, amelyek bizonyos belső kohézióval rendelkeznek, textúrájuk a magterületen sűrű, a perifériák felé ritkul, az ott élő lakosság tudatában entitásként tükröződnek, bizonyos komplexitásuk van. Ebbe a fázisba Kelet- és Közép-Európa a XIX. század második felében kezdett eljutni. A régiók a társadalmi-gazdasági tér szekuláris fejlődése, a térszerkezet, a textúra változása és konfigurációja révén értelmezhető országrészei, határai a peremterületeken egyben az ország határai is.

1 Egy adott régió térszerkezete a fenti értelmezésből következően időben és térben változó, ugyanakkor belső struktúrájának elemzését is az őt körülvevő régiókkal fenntartott kapcsolatrendszerrel együtt kell értékelni. Erdély térszerkezetének vázolásakor négy különböző - de szempontunkból meghatározó időpont kijelölése látszott ésszerűnek. A négy eltérő idősíkban ugyanis a történelmi régió (különböző) ország(ok)on belüli pozíciója, nemzetközi kapcsolatrendszere alapvetően eltérő. 1. Az első világháború előtti időszak A XIX. század végére, a XX. század elejére a kapitalizálódó történelmi Magyarországon kialakult egy egységes vasúti és közúti hálózat, egy jellegzetes konfigurációval rendelkező településrendszer, és körvonalazódni kezdtek a regionális fejlődés magterületei, elkülöníthetőekké váltak a régiókezdemények. Ugyanakkor a korabeli fejlődés különböző fázisaiban levő területek még nem értelmezhetőek definitív régióként. Tóth József - Golobics Pál: Régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-medencében. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996,107-119. 319