„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Vadkerty Katalin: A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

tották „a magyar fasiszták" jegyzékét, s ennek alapján a magyar gazda nevét feltüntetve kérték a birtokaik kiutalását. Agresszivitásukat a hivatalok is megelégelték. A Galántai járás rendőrparancsnoka felháborodottan Irta, hogy „tenni kell valamit, mert ezek nem férnek a bőrükbe". Mikor a partizánok látták, hogy a járási hivatal nem teljesíti a követeléseiket, önkényesen elfoglaltak néhány magyar gazdaságot - pl. a hodosi határban - s az 1938 után létesített vitézi telkeket. A gazdasági érdekeiken alapuló magyarellenességük, a gyakran önkényeskedésig fajuló magabiztosságuk a csehszlovák kormány nemzetiségi politikájára épített, s erre alapozva alakították ki „saját nemzeti normáikat".

8 Az 1948 tavaszáig betelepített partizánok pontos számát nem ismerjük, mert nincsenek adataink sem a Somorjai járásból, sem a kelet-szlovákiai járásokból. A Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Pozsonyi, Ógyallai, Párkányi, Érsekújvári, Vágsellyei, Zselízi, Lévai, Korpona-Ip oly sági, Verebélyi, Losonci, Feledi és Tornaijai járás 71 településére 1640 családot költöztettek be, akik valamivel több mint 16 ezer hektár földet s ennek megfelelő számú lakóházat, gazdasági épületeket, gazdasági felszerelést és háziállatokat vettek tulajdonba.

9 Az árvái duzzasztógát munkálatait a háború befejezését követően tovább folytatták, és 1945 tavaszán a lerombolásra ítélt községekből 923 családot akartak elszállítani. A kijelölt családokat - feltételeik alapján - három csoportba oszthatjuk. Az első csoport tagjai - a legszegényebbek - a Dunaszerdahelyi és a Somorjai járásba kérték magukat, mert itt az árvái „nyomor után a jómód vár rájuk". A második csoport tagjai elutasították a magyar etnikai területre való beköltözést, nem akartak a magyarok között élni, és elfogadták a szlovák környezetben lévő német gazdaságokat. A harmadik csoportba tartozó módos gazdák még a németek gazdaságait sem fogadták el: a Nemzeti Földalap által az 1945-ös földtörvény értelmében a szlovák környezetben elkobzott úgynevezett „szabad" birtokokból kértek önálló gazdaságokat. Az árvái akció 42 dél-szlovákiai magyar községet érintett, s az egyes járásokba, a kijelölt falvakba betelepíthetők számát a „felszabadult" földek és az elszállásolás lehetősége alapján határozták meg. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal közel 6164 hektár földet jelölt ki a számukra, de a nagybirtokok földvagyona már alig haladta meg a 4400 hektárt, s a Szlovák Telepítési Hivatal rendelete értelmében ebből kellett tartalékolni birtokokat a kárpátaljai optánsoknak is.

10 A nógrádi Lest-Orem Láz-i katonai gyakorlótér kibővítése 650 családot érintett. A kormány határozata értelmében a Galántai, Vágsellyei, Lévai, Rima8 Státny oblastny archív Nitra - Állami Területi Levéltár, Nyitra (a továbbiakban: ÁTLNi), Területi Telepítési Hivatal - Érsekújvár, 137/47-eln. SZNL-Pr, BMH-ÁVO: 622. biz./47-V/19., a Lévai Járási Rendőrparancsnokság jelentése, 1947. szeptember 1. ÁLJ-Vágsellye, JKB-Dunaszerdahely, 163/47-eln. 9 SZNL-Po, FMH-B, 304. Szignó nélkül. A kimutatás további adatokat nem tartalmaz. A modori németek helyére 40 család érkezett Északnyugat-Szlovákiából, a Korponai járásból, Besztercebánya és Zólyom környékéről. i° SZNL-Po, MTEH, 1947. július 17-i ülés jegyzőkönyve. Uo. FMH-B, 304: „orava" faszc, 422:4026/45. Uo. SZTH-III. osztály, 21347/45. A jegyzék 1501 családot mutat ki, bár az iratok következetesen 923 családról írnak. 294