„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)
4. Összefoglalás A Felső-Bódva völgyében a kisantant létrejöttével, a kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzettel, valamint a cseh ipar konkurenciájával beindult gazdasági marginalizálódás és pauperizálódás - bár indított különféle alkalmazkodásokat (lásd munkavállalás a Német Birodalomban, kocsma- és üzletbérlés Kelet-Szlovákia számos településén) - a baloldal felé vitte a helyiek széles rétegeit, oly módon, hogy ez nem halványította el adott esetben a magyar identifikációt, a magyar államnemzet és adminisztráció iránti hűséget vagy kompatibilitási igényt. Külön elemzést érdemelne a Szepesi Német Párt helyi aktivitása, mely bár a Kárpáti Német Párt megalakulásával jelentőségéből fokozatosan vesztett, szűk, de aktív értelmiségi bázisát nem veszítette el. Az elsőrendűen gazdasági motiváció mellett azonban kifejezetten történeti-kulturális beidegződések is húzódtak a felső-Bódva-völgyi németek magatartásának hátterében. A mánták egyfelől a magyar államnemzettel és patriotizmussal kötött adaptív konszenzust vállalhatónak és hasznosnak tartották a maguk szempontjából, másrészt a szlovák államot, illetve a szlovákiai német érdekképviseletet nem gondolták annyira hatékonynak, hogy égető gazdasági gondjaikat megoldják. A történetileg erős hungarus-tudatnak mint státuskompenzációnak eredményességébe vetett hit találkozott a magyarországi nemzeti elit és a „hungarus beamter" hagyományú cipszer szakértelmiség nosztalgikus szimpátiájával. 33 33 Kászonyi Ferenc: Egy különös nemzetiségi kérdés. Magyar Szemle, 1928/8., 351-357: „A mecenzéfi mánták magyarhűsége pedig egyszerűen megható. Ez a hatszáz év óta itt lakó nép, mely mindig együtt örült vagy szenvedett a magyarokkal, a magyar statisztikákban német községként szerepelt, s a csehek alatt a szintén mánta Felsőmecenzéffel és a stószi gründlerekkel együtt magyarnak vallotta magát." Uo. 355. 288