„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Vadkerty Katalin: A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

VADKERTY KATALIN A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követó' években A belső telepítés a köztársasági elnök 27/1945-ös dekrétuma szerint olyan, az egész államot érintő, a nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi" a szláv elemet a tőle közel ezer esztendeje „elvett területeken". A korabeli csehszlovák politikai vezetés a belső telepítést „erőszakmenetes, politikai indíttatású, demográfiai változást eredményező" belpolitikai folyamatként értelmezte, amely lehetővé teszi Szlovákia déli, magyarlakta járásainak az elszlovákosítását Első lépésben feldarabolják az egységes magyar etnikai tömböket, a másodikban meggyorsítják a magyarok asszimilációját. A végcél a magyar etnikum teljes eltüntetése. A csehszlovák kormány szerint a belső telepítés belpolitikai akció, de várhatóan felkelti a külföld érdeklődését, s ezért Csehszlovákiából befolyásolni kell a külföldi fogadtatást. Ennek érdekében a lebonyolítással kapcsolatos rendeletek és irányelvek megfogalmazásakor figyelembe kell venni a külföldi jogi normákat és a külföldi elvárásokat. A cél érdekében ezt az elnemzetlenítő folyamatot következetesen a csehországi munkaerőhiánnyal indokolt belső migrációként kell feltüntetni. Az észak-déli irányú kolonizáció szlovákiai megfogalmazói három célt követtek. Az első a „szlovák nemzeti érdek", a második „a szlovák nemzetgazdaság boldogulásának" a bebiztosítása, vagyis a szlovák nemzet további „gazdagítása" volt, míg a harmadik összekapcsolta az előbbi két célt. Ennek eredményeként a magyar vagyon megszerzésével végbemenő észak-dél irányú szláv kolonizáció a szláv etnikai terület kiterjesztését jelentette egészen a Duna vonaláig. A belső telepítést indokoló dokumentumok nem titkolták a vagyonszerzést, s ez „a megszerzett és szétosztott magyar vagyon lesz az a tartós és szilárd alap, amely biztosítja a volt magyar etnikai területre" betelepített új szlovák társadalom életképességét, azt a politikai-gazdasági-kulturális erőt, amely magába olvasztja az esetleg még itt maradt magyar etnikumtöredékeket.

1 A belső telepítés az új csehszlovák állam kiemelt feladatai közé tartozott, és alapfeltétele volt a szláv nemzetállam megteremtésének. A megfogalmazók által „grandiózusnak" minősített tervezetet még a kassai kormányprogram kihirdetése előtt jóváhagyták. Koncepciója szerint az ország „némettelenítésének és magyartalanításának" leghatásosabb eszköze. A magyartalanítást két lépésben akarták megvalósítani. Az elsőben a magyarok üresen maradt gazdaságait, ü1 Slovensky národny archív Bratislava - Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony (a továbbiakban: SZNL-Po), Földművelésügyi Megbízotti Hivatal - B szekció (a továbbiakban: FMH-B), 119. karton, konfiskálások. -Janics Kálmán: A hontalanság évei. Pozsony, 1992,135. 289