„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

Az Alsó-Szepességben a legkedveltebb pártok a Szepesi Német Párt mellett a Kommunista Párt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, a Német Szociáldemokrata Párt, a Szlovák Néppárt (Hlinka-párt) és a Csehszlovák Agrárpárt voltak. A Szepesi Német Pártot (Zipser Deutsche Partei) 1920-ban Felső-Szepességben alapították, és egyik bázisa Alsó-Mecenzéfen volt. A parlamenti választásokkor a Szepesi Német Párt a Magyar Nemzeti Párttal és a Magyar Keresztény-Szociális Párttal egy választási blokkot képzett, így a második választáskor vezetője, Andor Nitsch már bejutott a prágai parlamentbe. 1929-ben a Szepesi Német Párt egy parlamenti helyén kívül két képviselő jutott a szenátusba, az egyik a mecenzéfi Rudolf Böhm volt. Az Alsó-Szepesség jó néhány katolikusa nehéz szívvel szavazott a Szepesi Német Pártra, mert számukra állítólag túl lutheránus volt. Ezt bizonyítja, hogy 1929-ben Alsó-Mecenzéfen 102 fős szlovák kisebbség mellett 119 szavazat jutott a Hlinka-pártra. Számítások szerint legalább ötven németnek kellett a szlovák nacionalistákra szavazni. A két világháború közötti alsó-mecenzéfi papok nagy valószínűség szerint a Magyar Keresztény-Szociális Párttal szimpatizáltak. Mindazonáltal a kommunistákra leadott szavazatokon túl rendre kétszáz német szavazat „veszett el" német részről Alsó-Mecenzéfen a Heimatbuch értékelése szerint. Felső-Mecenzéfen szlovák pap volt, aki a Hlinka-párt mellett agitált, hatása Alsó-Mecenzéfen is érzékelhető volt.

14 A Bódva völgyében kezdetben három-négy párt volt a községi választások főszereplője: a Szepesi Német Párt, a Magyar Keresztény-Szociális Párt, a Magyar Nemzeti Párt és a Kommunista Párt. A községi választásokon 1927-ben Alsó-Mecenzéfen a Szepesi Német Párt hét mandátumhoz, a Magyar KereszténySzociális Párt német szekciója kilenc, a Kommunista Párt 14 mandátumhoz jutott. A Szepesi Német Párt és a Magyar Keresztény-Szociális Párt jól együttműködtek, így erőiket egyesítve többségi polgármestert adhattak. 1931-ben ez a rend összeomlott, a kommunisták gazdasági javulást ígérve hatalomra jutottak. A Szepesi Német Párt hat, a Magyar Keresztény-Szociális Párt négy mandátumot kapott. Húsz képviselővel a kommunisták polgármestert állíthattak. A polgári pártok szavazóinak egy része nem ment el a választásokra. A szavazáson a részvételi arány 50% alatti volt, a kommunisták szavazóbázisa azonban rendkívül tudatos és fegyelmezett. Ez is sikerük egyik titka volt. A kommunisták persze nem váltották be ígéreteiket, és néhányan közülük beszüntették a helyi politizálást. 1938-ban a Kárpáti Német Párt tizenegy, a kommunisták hét mandátumot szereztek.

15 A Kárpáti Német Párt (Karpatendeutsche Partei) 1928-ban alakult meg, és a Szepességben lassanként erőre kapott a Szepesi Német Párttal szemben. Alsó14 Karpatenpost, 1929 november 12.: „Vannak olyan helyi vezetőink, akiknél a vallás a politikai nézetet is meghatározza. Miután a Szepesi Német Pártot és a Magyar Nemzeti Pártot lutheránus pártnak tekintik, híveiket arra ösztönzik, hogy semmi esetre se szavazzanak ezekre a pártokra." 15 Guzsak, Ladislav: i. m. 397. 283