„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

Szepességben, Merényben (Wagendrüssel) alapították, dr. Frühwirth, Manouschek és dr. Steinacker, az egyes német nyelvszigetek küldötteinek részvételével. A párt jó fogadtatásra lelt Közép-Szlovákiában (Hauerland) és Pozsony környékén. Programja hangsúlyosan a népterület (Volksboden) megtartására, a német kultúra védelmére és a munkahelyek biztosítására koncentrált, nemzeti, antimarxista és keresztény pártként célja volt a kárpáti német népcsoport kulturális autonómiájának elérése. Mecenzéfen hamarosan erős, aktív helyi csoport alakult. A munkanélküliség miatt sok párttag a Német Birodalomban vállalt munkát. Mecenzéfen a Kárpáti Német Párt a Szepesi Német Párt helyébe lépett, amint azt a községi képviselet is mutatta.

16 A müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) után a prágai kormány a Szudétanemet Pártot betiltotta. Szlovákiában a hozzá közeli Kárpáti Német Párt önmagától feloszlott és Német Pártként (Deutsche Partei) alakult újjá. Mivel ennek nem volt tagsági díja, szervezésében pedig sokat segítettek a főiskolások és a gimnazisták, taglétszáma gyorsan növekedett. Mecenzéfen Német Házat alapítottak. A Kárpáti Német Párt mellett volt Mecenzéfen egy helyi német szociáldemokrata alapszervezet is, amelynek tagjai később részben a Német Pártba, részben a Kommunista Pártba léptek be. Szlovákia autonómiájának kikiáltásakor (1938. október 6.) komisszár polgármestert jelöltek ki a Német Pártból, ezzel a kommunistákat teljesen kikapcsolták. El kell mondani, hogy ekkor indult meg egyfajta átszivárgás a kommunisták közül a Német Pártba.

17 Felső-Mecenzéfen a Szepesi Német Párt 1927-ben nyolc képviselőt juttatott a községi a tanácsba, de itt a Magyar Keresztény-Szociális Párt nem állított listát. A szlovákok három Hlinka-párti képviselőt választottak meg. A kommunisták - szlovákok és németek egyaránt - 13 képviselővel jutottak be a 24 tagú testületbe. A kommunista polgármester csakhamar csődbe juttatta az önkormányzatot, és újabb választásokat kellett kiírni (Magyar Nemzeti Párt 2, Csehszlovák Szociáldemokraták 3, kommunisták 14, Csehszlovák Agrárpárt 5 mandátum). 1935-ben ismét a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot. A két világháború közötti választási eredmények értékelésénél tekintetbe kell venni a közigazgatásilag Felső-Mecenzéfhez tartozó Luciabánya, a kétharmad részben szlovákok és lengyelek, egyharmad részben magyarok lakta bányásztelepülés hatását. Az autonómia kikiáltásakor szintén egy németpárti komisszár vette át a község igazgatását.

18 Stószon a Csehszlovák Köztársaság megalapítása után a Német-Magyar Szociáldemokrata Párt lett a legerősebb. Az 1920-as parlamenti és szenátusi választások után a német szociáldemokraták kiváltak, és a csehországi Német Szociáldemokrata Munkáspárthoz csatlakoztak. A Szepesi Német Párt Stószon csekély szerepet játszott, míg a Kárpáti Német Pártnak egyáltalán nem volt bázisa. A korábban szinte kizárólag késgyártásból élő településen a hatalomváltás nagy munkanélküliséggel és nélkülözéssel járt, a Német Szociáldemokrata Munkáspárt baloldalibb érzelmű tagjai csakhamar a Csehszlovák Kommunista Párthoz 16 Kauer, Josef - Schürger, Johannes - Wagner, Klement: i. m. 214-215. 1

7 Uo. 213-214. « Uo. 214. 284