„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

elszállíthatták, máskor mindenüket hátra kellett hagyniuk.

116 A fenyegetettség hatására elmenekült kolonisták számát Tilkovszky 647 családra teszi.

117 A kiutasítottak a legtöbb esetben vagyonuk hátrahagyásával távoztak az országból. Kisebb tettlegességek előfordultak,

118 de a legtöbb esetben a magyar szervek részéről erőszak elkövetésére nem került sor.

119 A cseh és szlovák hivatalnokok jelentős része (81 ezer fő) a cseh-szlovák szervek támogatásával, ingó és ingatlan vagyonuk elszállításával, önként távozott 1938 októberében.

120 Az átcsatolt területen 1088 szlovák tanár működött, akik közül kevesen várták be a magyar uralmat.

121 A helyben maradó egykori cseh-szlovák állami szervek tagjaira is számos esetben a kiutasítás várt.

122 Deák szerint 800 szlovák és 500 cseh telepes család élt a Magyarországhoz csatolt területen, akiknek az erőszakos elűzés, kényszerű menekülés jutott osztályrészül.

123 A korabeli szlovák sajtó is érzékenyen reagált a kolonisták elűzésére.

124 A források alapján a szlovák szakirodalom kérdéssel kapcsolatos nézeteit túlzónak tartjuk. Janics Kálmán a kiutasítottak és elűzöttek számát mmtegy ezer családra teszi.

125 A háború utáni szlovák történetírás mesterségesen megnövelte az elűzöttek számát, amely úgy történhetett, hogy az önkéntes ki települőket az erőszakkal kiűzöttek között jelenítik meg.

126 116 Janics Kálmán: i. m. 46. "

7 Tilkovszky Lóránt: 1967, i. m. 75. Vö. SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. j. 2653/38.; 2669/38. és 7097/V-38. A Magyarországról Cseh-Szlovákia területére menekült személyek száma a Szobránci járás egyik határ menti csendőrparancsnokságának feljegyzései szerint 1938. november 20-ig 206 fő volt. Ha ezt átlagos számadatnak tekintjük, figyelembe vesszük a határ menti csendőr parancsnokságok számát és az időintervallumot, több tízezres nagyságrendű „menekültáradat" nem tűnik valószínűnek. A kérdés azonban mindenképpen alaposabb kutatást igényel. us SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. 184. (1938. december 4.) i

19 SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. 29. és c. 44. és c. 161. A jegyzőkönyvekben, melyeket a cseh-szlovák hatóságok a menekült telepesek kihallgatásakor vettek fel, az érintettek beszámoltak, hogy sokszor - komolyabb fenyegetettség hatására - minden vagyonukat hátrahagyva menekültek el. A kihallgatási jegyzőkönyvek utolsó részében az érintettek kijelentik: „... a magyar szervek részéről személyemmel szemben erőszak elkövetésére nem került sor". Lásd SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. 1406/1938. (december 12.) a Bánőci járási hivatal jelentése: „Az itteni járásba érkezett kolonisták és menekültek a kihallgatáskor kijelentették, hogy a magyar megszálló hadsereg tisztességesen bánt velük, kárukra semmilyen visszaélést nem követett el." Vö. SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. 2416/1938. (1938. december 12. A Nagyszombati járási hivatal jelentése.) 120 Zprávy Státneho plánovacieho a statistického úradu. Bratislava, 1946. (október 1.), 101. p. 121 Almanach oslobodeného juhu. Nitra, 1946. Vö: Deák, Ladislav: 1997, i. m. 42. -1119 tanár közül 862 hagyta el a területet. i22 SSUA Ku. prez. 1938. K 256. c. 170. 123 Deák, Ladislav: 1997, i. m. 41. 124 Slovak, 1939. augusztus 5., 2. p.; Slovensky Tyzdenník, 1938. november 25., 3. 125 Janics Kálmán: i. m. 46. Vö. Deák, Ladislav: 1997, i. m, 44. - A katonai közigazgatás alatt 50 ezer, 1945-ig összesen 100 ezer ember hagyta el a visszacsatolt területet. 126 Janics Kálmán: i. m. 47. Deák véleménye is jó példa erre, ugyanis az összes telepes családot erőszakkal elűzöttként tünteti fel. Lásd e tanulmány 122. lábjegyzetét. 270