„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban
október 31-én. 107 Ezekbe a tisztségekbe olyan egykori csehszlovák állampolgárságú magyarok kerültek, alak a felvidéki magyarság életében vezető szerepet játszottak. 108 A miniszterelnök a november 3-ai minisztertanács hozzájárulásával kinevezte Jaross Andort a kormány főmegbízottjaként a honvéd vezérkar főnöke mellé, tanácsadói feladatkörrel. 109 A katonai közigazgatás legfelsőbb szerveként működő vezérkari főnökség az Egyesült Magyar Párton kívül minden politikai párt működését átmenetileg felfüggesztette. 110 A vezérkari főnök utasítása értelmében a szlovák nyelv használata a hivatali életben megszűnt, megkezdődött a szlovák nyelvű feliratok eltávolítása, valamint az 1918 után betelepült személyek kiutasítása. 111 A szlovák források több tízezer, 112 sőt százezret meghaladó 113 erőszakkal elűzött személyről számolnak be. Az erőszakoskodások emberéleteket is követeltek, a brutalitásban a magyar szervek mellett a helyi magyar lakosság is tevékeny részt vállalt. A források alapján megállapítható, hogy a brutalitás mértéke, illetve az elűzöttek tényleges száma jóval kisebb ennél. A túlzásokba, néhol hamisításokba bocsátkozó szlovák szakirodalom felfogásának kialakulásában több ok is közrejátszott. A magyarság sérelmére végrehajtott földreform következtében a magyarlakta területekre telepített cseh és szlovák kolonistákat a helyi magyar lakosság mindig idegen elemként tartotta számon. 114 A magyar kormány, valamint a katonai szervek úgyszintén. 115 Minthogy a családok jó része tisztában volt helyzetével, az impériumváltás hírét követően önként hagyta el lakhelyét. Egy kisebb rész sérelem nélkül helyben maradt 1945-ig. Végül egy harmadik részük a fenyegetések és az erőszak következtében kényszerült elmenekülni, sokakat hivatalosan kiutasítottak a magyar szervek, sok esetben ingóságaikat is 107 MOL K 27 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek), 1938. november 25. los TJo. 109 jyjoL K 27 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek), 1938. november 3. Feladatköre az egész visszatért terület közigazgatási, politikai, gazdasági, társadalmi, nemzetnevelési kérdéseire terjedt ki. Vö. Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938-1941. Bp., 1967, 36. - Gróf Esterházy lános Szlovákiában maradt, így az EMP országos elnökének minőségében Jaross Andor tárgyalt a miniszterelnökkel. Az október 28-29-ei megbeszéléseken megállapodtak, hogy a párt Magyarországhoz kerülő részlegeinek vezetői lesznek a kormánymegbízottak és Jaross-sal együtt bekapcsolódnak a vezérkari főnökség polgári csoportjának munkájába. A polgári csoport egyik részlege Weis István vezetésével működött, Felvidéki Egységesítő Csoport néven. Ebből alakult ki később a Felvidéki ügyek minisztériuma. Tárca nélküli miniszteri minőségben Jaross Andor vezette. 110 Deák, Ladislav: 1997 f i. m. 41. 111 Uo. 40. »2 Lipták, Lubomír: i. m. 166-168. 113 Vietor, Martin: i. m. 42. 170 ezerről tud, akik közül 45 ezret télen, brutálisan üldöztek el. Vö. Cierna-Lantayová, Dagmar: Podoby cesko-slovensko-mad'arského vzt'ahu. Bratislava, 1992,13. Körülbelül 100 ezer ilyen személyt említ. 114 Janics Kálmán: i. m. 46. 115 AMZV, Právní sekce. VI/4-61. 10. f. A kormányközi tárgyalásokon a magyar fél kifejezésre juttatta ilyen értelmű álláspontját, amit a szlovákok felháborodva és fenyegetőzve vettek tudomásul. 269
