„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924
gesnek tartotta, hogy a kormány a Népszövetséghez forduljon, hogy az hajtsa végre a döntést és adja vissza a nekünk ítélt Somoskőt és Somosújfalut, mert Roubik december 12-én Párizsba utazik (ezért nem lesz ülés), nyilván a fellebbezésüket egyengetni. 46 A magyar delegáció álláspontja majdnem teljes egészében fedte az antantbiztosok eszméit, úgyhogy Tánczos a november 22-i ülésen kijelentette, a magyar kormány nézete szerint az antantbiztosok eszméi alkalmasnak látszanak a tárgyalások folytatására. A Nagykövetek Tanácsa október 30-áról kelt, 233/ VII. számú átiratában (resolution) utasította a határbizottságot, hogy abban az esetben, ha a két egyezmény kérdésében az érdekelt kormányok megegyezésre nem jutnának (1923. december 12.), a határbizottság szerkessze meg az egyezménytervezeteket, és ezeket jóváhagyás céljából terjessze a Nagykövetek Tanácsa elé. Részletkérdésekben lehet megegyezés, mivel ezekben a bizottság nehezen hozhat javaslatot. Nem látszott valószínűnek, hogy a december 12-ei tárgyalások eredményre vezetnek. Ennek ellenére az volt az álláspontunk, hogy a tárgyalást le kell folytatni, nehogy a cseh delegáció arra hivatkozzon, hogy a mi vonakodásunkon múlott a megegyezés lehetősége. Várható volt, hogy a két egyezmény a Nagykövetek Tanácsához kerül döntésre, a tervezetek felterjesztésének valószínű időpontja 1924. január első fele volt. 47 8. Fülek vagy Salgótarján legyen a határállomás (vagy egyik sem)? A bizottság elnökének november 29-én kelt, 439. és 440-es számú átiratából kitűnik, hogy a somosújfalui határszakasz demarkációs vonalának eltolását (egészében vagy részlegesen) a bizottság antantbeli tagjai magukévá tették. A bizottság titkára útján bizalmasan Tánczoshoz jutott értesülés szerint megvolt a remény, hogy az eltolás még 1923-ban megtörténik. A bizottság elnöke még párizsi elutazása előtt lefolytatta a szükséges megbeszéléseket a francia és olasz biztossal, hogy amennyiben szükséges, táviratilag is intézkedni tudjon. A Nagykövetek Tanácsának az átiratban említett határozata a bizottsághoz hivatalosan is megérkezett, javasolta egy bizottsági ülés tartását, ahol a fő tárgy az eltolás lett volna, de az elnök és a cseh biztos elutazása miatt az ülés elmaradt. 48 A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának kezdeményezésére december l-jén tárgyalásra került az a magyar részről előterjesztendő egyezménytervezet, mely Somoskőújfalu vasútállomásának a csehszlovák kormány általi használatára vonatkozó elveket állapította meg, mivel - mint fentebb már szó esett róla - Prágában e témát hamarosan tárgyalni fogják. A legutóbbi tárgyaláson nem született megegyezés a Fülek-Salgótarján vonalon közös határpályaudvar kijelölésére, mivel magyar részről Fülek, csehszlovák részről Salgótarján állámást hozták javaslatba. 46 Uo. ME általános iratok, m. kir. ker. miniszter 99.141/1923. 8. cs. 47 Uo. ME általános iratok, magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság iratai, 1955/C-1/1923. 8.cs. 48 Uo. ME általános iratok, 6939/HMK/1924.11. cs. 242
