„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924

Minthogy a szóban forgó területen a határ még nem volt véglegesen megállapítva, a közös pályaudvarok tárgyában létrejött, 1922. november 22-én aláírt, de ez idő szerint még nem ratifikált egyezmény 2. cikkének J pontjába olyan rendelkezés került, miszerint ezen a vonalon a közös határpályaudvar kijelöléséről a szerződő felek a határ végleges megállapítása után fognak megállapodni. A magyar királyi kereskedelmi miniszter nézete szerint semmi kilátás nem volt arra, hogy Fülekhez a csehek bármikor hozzájárulnak, viszont Salgótarján ellen fontos politikai érdekek szóltak. Somosújfalu ellen a MÁV-nak volt komoly kifogása, mert az állomás kibővítése az ő súlyos megterhelésével járt volna. A prágai tárgyaláson tehát azt kellett képviselni, hogy a Fülek-Salgótarján vonalon közös pályaudvar kijelölését nem tartjuk kívánatosnak. A delegáció elnöke a december 1-jei tárgyaláson azon óhaját juttatta kifejezésre, hogy a kérdést tartsák függőben.

49 A külügyminiszter a pénzügyminiszter 1923. december 11-i átiratára válaszolva közölte, hogy az egyezményt már mindkét kormány ratifikálta, a ratifikált példányok kicserélésére a prágai követséget még a múlt hónapban utasította, politikailag nem áll módjában a cserét meggátolni. Egyúttal megjegyezte, hogy a szóban forgó egyezmény életbeléptetését éppen a pénzügyminiszter sürgette, legutóbb augusztus 30-án.

50 A Nagykövetek Tanácsa 1924. január 9-én úgy döntött, hogy: 1. addig, amíg a vasúti állomás használatára és a kőbánya kitermelésére vonatkozó jegyzőkönyvek érvénybe nem lépnek, a két kormány a Népszövetség döntése szerint neki ítélt területet el nem foglalhatja; 2. egyhavi határidőt ad a két érdekelt kormánynak, hogy az említett jegyzőkönyvekre vonatkozólag megegyezést létesítsenek; 3. ha a kitűzött határidő alatt a két kormány megegyezésre nem jutna, a magyar-cseh határmegállapító bizottság köteles egy ideiglenes jegyzőkönyvet felvenni, mely érvényben marad addig, míg a végleges jegyzőkönyvre vonatkozólag megegyezés nem születik; 4. a kérdéses területek átadása megtörténik, mihelyt az ideiglenes jegyzőkönyv életbe lép. A már említett, 1922. november 22-i vasúti egyezmény ellenére (mely szerint mindenütt közös határállomások lesznek) Tánczos azt az instrukciót kapta, hogy a Salgótarján-Fülek vonalon ne engedje közös határállomás kijelölését, hanem a csehek használják a Népszövetség döntése szerint Somosújfalut, a magyarok pedig Salgótarjánt.

51 Az antant határbiztosai azon az állásponton voltak, mint a magyar delegáció és kormány, hogy a fenti konvenció, nem lévén érvényben, nem kötelező. Ennek alapján a tanács 1923. november 25-én egyenesen a magyar királyi külügyminiszterhez intézett átiratában kérte, hogy a fenti vasúti egyezményre vonatkozó minden további tárgyalás szüntettessék be, s a ratifikálás ne történjen meg. A ratifikálás azonban - mint láttuk - Magyarország részéről megelőzőleg már megtörtént, a csehek részéről azonban még február l-jén sem. A Határ49 Uo. ME általános iratok, 6583/HMK/1923. so Uo. si Uo. ME általános iratok, 6939/HMK/1924. 243