„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924
Csehszlovákia minden kívánt alkalmazottját a somoskőújfalui vasútállomásra, Magyarország pedig a somoskői bányába küldheti. Csehszlovákiának joga lesz állomási alkalmazottjait úgy fizetni, ahogy akarja. Ezen alkalmazottak vagy munkahelyükön, vagy saját országukban lakhatnak majd, és nem lesznek alávetve mindennapos rendes vizsgálatnak. Joguk behozni mindenféle dolgot (toute matiére), melyre szükségük lesz. (Mindkét országnak érdekében áll, hogy időnként ellenőrizzék, ezen alkalmazottak nem élnek-e vissza e jogukkal, és nem csempésznek-e, azaz úgy kellene őket kezelni, mint a mérnököket a bizottságban.) Csehszlovákia az összes berendezést és a telekvételt egy egyén nevében eszközölheti, aki a magyar törvények szerinti tulajdonos. Amíg ezen berendezéseket Csehszlovákia a határ- és vámszolgálatok céljaira használja, minden magyar adótól mentesek lesznek. Ha Csehszlovákiának a berendezéseke vagy azok egy részére többé nem volna szüksége, úgy joga lesz az ingatlan-berendezéseket a helyszínen eladni (a magyar kormány elővételi joga mellett). E berendezések adómentesen eladhatók. Csehszlovákia tetszés szerint rendelkezhet azon kővel, melyet a somoskői bányában termelnek és Csehszlovákiában adnak el. A kőbánya tulajdonosának joga lesz a szükséges közlekedési vonalat megépíteni, valamint a munkához, illetve az alkalmazottak lakásaihoz szükséges berendezéseket beszerezni. Ha a tulajdonos kőbányáját ki akarja terjeszteni, Csehszlovákia a kívánt koncessziókat köteles lesz neki átengedni. (Ezen koncessziók elvben a már létező kőbánya terjeszkedését szolgálják, de azon esetben, ha a bánya számára vasutat építenek, a tulajdonos a bazalt kitermelését ezen vasútvonal mentén bármely pontról megkezdheti, és e bányáit éppen úgy kiterjesztheti, mint a már létezőket.) A kőbánya minden berendezése és a Magyarországra szállított kő csehszlovák adótól mentes. A kőbánya tulajdonosának joga az ingatlan-berendezéseit eladni, ha arra a kőtermeléshez nincs többé szüksége. 34 Tánczos 1923. november 18-án felterjesztette a Határmegállapító Központnak az elnöktől november 17-én kapott jegyzéket. Jelenti, hogy 20-án, kedden 11 órakor a fenti (magyar-cseh) határbizottság magyar biztosának irodájában (II. ker., Fő u. 34. sz., III. em.) értekezlet lesz e tárgyban, s kéri odaküldeni észrevételét és képviselőjét. Neki (Tánczosnak) 20-án, kedden este 9 óra 25 perckor Pozsonyba kell utazni. 21-én 19 óra 15 perckor követi Pentsy százados, akihez a Határmegállapító Központ képviselője is csatlakozhat. A somosújfaluisomoskői tárgyban a határbizottságnak plenáris ülése lesz 22-én délelőtt 11 órakor, Pozsonyban. 35 7. Ki nyert a döntéssel? Az immár több mint egy esztendeje húzódó salgótarjáni kérdés végre megoldódott. A döntőbírói jogot gyakorló Népszövetségi Tanács 1923. április 23-án hirdetett jogerős ítéletet, minthogy az érdekelt felek annak elfogadására előre 34 UO. 35 Uo. ME általános iratok, magyar-csehszlovák ha tármegállapító bizottság iratai, 1949/C11. cs. 238
