„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924
6. A bizottság elnökének magyarázata a határozattal kapcsolatban A Népszövetség április 23-i határozata körül azonban értelmezési problémák merültek fel, ezért a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság elnöke 1923. november 17-én az érdekelt hatalmak (magyar és cseh) biztosainak írásban adott instrukciókat a végrehajtást illetően. A bizottságnak öt pont jutott tudomására, melyben az érdekelt hatalmak biztosai nem tudtak megegyezni. A határra vonatkozó népszövetségi döntést Salgótarján környékén nem tudták értelmezni. Az adott instrukciók szerint a szövetséges biztosok (azaz Anglia, Franciaország és Olaszország) a következő - az elnök által ismertetett - alapelveket látták alkalmasnak a fenti ellentétek eldöntésére. 33 Az elnök szerint a Népszövetség az 1923. április 23-i határozatával a következőket akarta: - Magyarországnak megadni a kőtermelési jogot azon bazaltra nézve, amely Somoskő község Csehszlovákiának odaítélt részén található. - Csehszlovákiának megadni a jogot, hogy a somoskőújfalui indóházat használhassa a határ és vám összes szolgálataira. - Megadni Csehszlovákiának azt a jogot, hogy folytassa a határ- és vámszolgálatokat, mint azt most is teszi, és hogy ehhez minden kívánt berendezést (toute construction voulue) biztosíthasson. - Megadni a somoskői kőbánya tulajdonosának a jogot, hogy úgy termelhessen, mint azelőtt (mondjuk 1914-ben), és hogy eszközölhessen minden kívánt és szükséges berendezést a bazalt gazdaságos kitermelésére. A Népszövetség nem akarta, hogy az egyik állam a másik javára költekezzen, és nem akarta egyik állam felségjogát sem megsérteni. Ezért az indóház (vasútállomás) magyar lesz, magyar állomásfőnök alatt, ellenben a kőbánya csehszlovák bányaigazgatás (direction miniére) alá kerül. (Ami az alkalmazottak jogát védő törvényeket illeti, ezeket nem kellene alkalmazni az indóház esetében a csehszlovák állampolgárokra és a kőbánya esetében a magyar polgárokra.) Csehszlovákia joga, hogy azokat az irodákat és lakásokat, melyeket jelenleg az útlevél- és vámvizsgálattal megbízott alkalmazottak a somoskőújfalui indóházban használnak, a normális árak szerinti bérösszeg fizetése mellett megtarthassa. Magyarországnak Csehszlovákia rendelkezésére kell bocsátania az állomás négy szolgálati sínpárjából kettőt, azonfelül meg kell engednie, hogy a személyvonatok felülvizsgálása vagy a fősínpáron, vagy a két másik szolgálati sínpár egyikén történhessék. Csehszlovákiának joga lesz az állomáson annyi sínpárt építeni, amennyit kíván. Csehszlovákiának joga az indóház mellett lakóházakat, irodákat stb. építeni, melyeket alkalmazottjai és ezek munkája számára kíván. A Csehszlovákia által kívánt épületeket, illetve az állomás kibővítésére szükséges területeket illetőleg Magyarországnak a szükséges kisajátítási törvényeket kell alkalmaznia. (Amennyiben nem lesz megegyezés ellenkezőre, Csehszlovákia fogja fizetni a területet és a tulajdonosi koncessziókat.) 33 Uo. ME általános iratok, magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság iratai, 434/C/1923. 11. cs. 237