„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924
A magyar javaslat a nemzetiségi elv alapján kérte, hogy csatolják vissza a magyarlakta és az olyan kisebb, nyelvhatáron fekvő területeket (szigeteket), amelyeken ugyan nem kizárólag vagy túlnyomó részben laknak magyarok, de amelyek gazdaságilag vagy geográfiailag a legszorosabb összefüggésben vannak magyarlakta területekkel. A cseh kormány azonban szigorúan ragaszkodott a békeszerződésben körülírt határokhoz. 16 A magyar biztos 1922. október elején felszólította az elnököt, hogy éljen a békeszerződés alapján őt megillető jogával, mely kimondja, hogy a szavazatok egyenlő eloszlásakor (lásd 1922. március 22-i ülés) az elnök két szavazatot adhat le. Carey az október 6-i ülésig tolta el a választ. Miután ő a japánnal együtt a magyar javaslat mellett szavazott, második szavazatának leadásával Somoskőújfalu visszacsatolását biztosíthatta volna. A magyar biztos jelentése szerint azonban egyelőre nem merte magát erre a lépésre elhatározni. Az volt a valószínű, hogy az angol követ útján kér majd erre nézve utasításokat. Csáky a magyar biztos kérelmére Kánya meghatalmazott minisztert felkérte, hogy Hohler követ útján befolyásoltassa az elnököt a döntő szavazat megtételére. 17 Az 1922. november 15-i helyzetjelentésben az szerepelt, hogy a salgótarjáni kérdésben a bizottság elnöke második szavazatát az I. számú javaslat (Somoskő és Somoskőújfalu községek visszacsatolása) mellett leadta. Ezáltal megvolt ugyan a szótöbbség a nekünk kedvező megoldáshoz, a bizottság saját hatáskörében jogosult lett volna a határt e javaslat szerint meghatározni, mégis úgy döntöttek, hogy az ügyet a Népszövetséghez terjesztik fel. Az október 27-i jegyzékben az elnök ezt meg is tette. A bizottságon belül élénk vitát keltett a felterjesztett jelentésnek az a része, amelyben a francia, olasz és cseh biztos a szóban forgó terület legnagyobb részét (ahol a két javaslat azonos, tehát: Zagyvarónától északra, Somoskő körül félkörben, egészen Somoskőtől északra) szintén visszacsatolásra javasolja, és amely szerint csak egy Somosújfalutól északra fekvő 4 km-es sáv képezi a vitás területet. A bizottság csehbarát része ekkor mindent elkövetett, hogy azt a szavazatukat, melynek értelmében Somoskőt Magyarországnak juttatták, meg nem történtté tegyék. A magyar biztos jegyzékben felkérte az elnököt, hogy a Népszövetség döntéséig az utasításoknak megfelelően a II. javaslat alapul vételével határozza meg az ideiglenes demarkációs vonalat. Ez Somoskő visszacsatolását jelentette volna. 18 4. Egyezmény közös vasútállomásokra Mielőtt tovább mennénk, szólni kell arról a vasúti egyezményről, amelyet a csehekkel kötöttünk. A magyar és cseh kormány megbízottjai 1922. november 22-én egy vasúti egyezményt írtak alá, mely szerint a magyar és csehszlovák 16 HL I. 49 (A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai), 1. d., 1132/C/1922. 17 HL 1.48 (A Határmegállapító Központ katonai meghatalmazottjának iratai), 1. d., 1922.10.12. is Uo. 986/h/1922. 232
