„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924

BACSA GÁBOR Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921-1924 Bevezető Ebben a tanulmányban - a teljesség igénye nélkül - azokról a vitákról, nézetkülönbségekről, ütközésekről szólok, amelyek Salgótarján térségében - elsősorban Somoskőújfalut (a források Somosújfaluként illetve Somoskő-Újfaluként is emlegetik) és Somoskőt illetően - a határmegállapító bizottságban felmerültek. E viták célja részünkről e két magyar község visszaszerzése, valamint a bazaltbánya megtartása volt. A trianoni békeszerződés 27. szakasza meghatározta Magyarország határait, ezen belül a magyar-csehszlovák határ leírásánál Somoskőújfalut és Somoskőt Csehszlovákiának ítélte. (Bár ez utóbbi név szerint nincs említve, Magyarország és Csehszlovákia között a demarkációs vonal ennek megfelelően került megállapításra.) A 29. szakasz pedig arról intézkedik, hogy a megjelölt határokat a helyszínen határrendező (határmegállapító) bizottságok fogják kitűzni.

1 A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság 1921. július 27-én, Brünnben tartotta meg alakuló ülését. Elnöke Carey angol ezredes lett, a bizottság magyar delegációjának vezetője, magyar biztosa pedig Tánczos Gábor altábornagy. A csehszlovák delegációt Roubik vezette. A Budapesten működő határmegállapító központ vezetője gr. Csáky Imre, majd Szőgyén György volt. A bizottságok a Nagykövetek Tanácsának 1920. július 22-i ülésén helybenhagyott „Utasítások" értelmében, szavazattöbbséggel hozták döntéseiket, melyek az érdekelt országokra (jelen esetben Magyarországra és Csehszlovákiára) kötelezőek voltak. A bizottság antantbéli tagjai az elnökön kívül francia, olasz és japán biztosok voltak. A bizottság felváltva hol magyar, hol csehszlovák területen székelt, többek között Kassán, Vácott, Brünnben, Győrben, Pozsonyban. A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság a munkavégzés szempontjából a határt 19 szakaszra osztotta fel, az e tanulmány tárgyát képező terület a 8. szakaszba esett. Az események, illetve az eljárás megértéséhez említést kell tenni az 1920. május 6-án átadott - a békeszerződéshez csatolt - kísérőlevélről, melyet átadójáról, Millerand francia miniszterelnökről - a békekonferencia elnökéről - MilleA csehszlovák-magyar határmegállapító bizottság felépítését és feladatait részletesen ismerteti Suba János tanulmánya. 225