„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

A határvonal 1:2880 méretarányú térképeinek nyomtatása már folyamatban volt októberben. Az irodai munkálatok minden sürgetés ellenére lassan haladtak. A csehszlovák delegáció a műszaki személyzet létszámát nem emelte.

42 Ezért a magyar delegáció csökkentette a műszaki létszámot: november l-jével öt, november 15-én kettő, december l-jével újabb öt mérnök vonult be szolgálati helyére. A visszamaradó hat mérnök a csehszlovák delegációval párhuzamosan fogja a munkálatokat befejezni.

43 A határtérképek és határokmányok 1925 májusára lettek készen, amelyeket a bizottság tagjai 1925. május 15-én, Brünnben tartott utolsó ülésükön aláírtak és lepecsételtek. A jegyzőkönyvek aláírásával Magyarország a trianoni szerződésbeli kötelességét teljesítette, és a határmegállapítás formálisan befejeződött. Ezzel a lezárult a magyar-csehszlovák határ megállapítása, kijelölése és határokmányainak elkészítése. A határmegállapító bizottságok szervezete bevált, a kitűzött feladatot sikerrel oldotta meg. A politikai határmegállapításnál a bizottságok szűk mozgásterét ismerve, a trianoni békeszerződésben leírt és a ténylegesen megállapított határvonalat összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság működésének tiszta nyeresége 10 014 kat. hold volt, és kijelölte, kövekkel állandósította a 828 km 627 m + 324 m hosszúságú északi határszakaszt.

44 A szervezet felépítése példaként szolgált a Felvidék visszacsatolása után történő határkijelölő munkálatok során, amelyet a Határkijelölő Központi Bizottság irányított. 42 A csehszlovák biztos folyton azt hangoztatta, hogy a munkálatok gyorsítása csak a minőség rovására menne, mint azt az osztrák-csehszlovák határvonalon tapasztalta, ahol a munkálatok teljes lezárása után olyan hibákat találtak, amelyek utólagos javítása számottevő költségbe és időbe került. A valószínű ok az volt, hogy a csehszlovák delegáció, nagyrészt ugyanolyan összetételben, a lengyel-csehszlovák és a román-csehszlovák határon is működött. A magyar-csehszlovák határmunkálatok esetleges korábbi befejezése után sem oszlana fel a csehszlovák delegáció, vagyis ez nem eredményezne költség-megtakarítást részükre. 2227/C/24. MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 43 A műszaki munkálatok befejezése. 790/HMK. MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 44 Az Állami Térképészet Szerkesztő Osztálya 1931-ben a határmegállapítás felmérési anyaga alapján kb. ±1 km pontossággal megállapította Magyarország határhosszát: Magyarország trianoni határhossza összesen 2266 km 297 m + 1009 m volt. A határhossz megállapítása a határmegállapító bizottságok részletes határleírásai és nagy méretarányú határtérképei alapján történt. A határleírások a határkövek közti távolságokat cm-re pontosan megadják. Az egyes szakaszok határhosszát e megadott hosszértékek összeadásával nyerték, és térképen egyszeri leméréssel ellenőrizték. Azokon a határszakaszokon, ahol a határkövek nem magán a határvonalon állnak, ott a határvonal hosszát a térképről való leméréssel határozták meg. Minden távolságot kétszer mértek, és végleges értékül a két mérés számtani középértékét vették. A határleírás az egyes határszakaszok fentiek szerint megállapított hosszát és a kétszeri mérések különbségének fele összegét tartalmazza. (Ez a mérés 78 munkanapot - két ember másfél hónapi munkáját-vett igénybe.) Térképészeti Közlöny, 1932/1-2. füzet, II. kötet, 33-34. 224