„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
3. 2. 1. 3. A háromszögelő mérnökök A határvonalat három háromszögelési szakaszra osztották, melyek mindegyike több munkaszakaszt foglalt magában, az itt dolgozó mérnökök pedig a következők voltak: - Első háromszögelői szakasz: Gárdonyi Jenő a IV-VI. munkaszakaszokon; - második háromszögelői szakasz: Farkas Nándor, Klipp Alajos a VII-XII. munkaszakaszon; - harmadik háromszögelői szakasz: Zelkó József, Csontea Ágoston a XIII— XIX. munkaszakaszokon. 1922-ben a háromszögelési mérnökök először felkeresték a régi felsőrendű háromszögelési pontokat, és újakat építettek. A meglévő hálózat felsőrendű pontjaiból kiindulva szükség szerint először is a felsőrendű hálózatot sűrítették, és aztán ebből határozták meg a határvonal mentén átlagosan két kilométerre elhelyezett IV. rendű pontokat. A háromszögelést a magyar és a cseh geodéták közösen végezték. Ezután a számítások elvégzése következett, amit a magyar királyi Állami Háromszögelő Hivatal számított ki Budapesten, amiért természetesen fizetni kellett. A számítási munkálatokat szintén közösen kellett volna elvégezni, azonban a helyszíni és a számítási munkálatok 70%-át magyar geodéták végezték el. A Háromszögelő Hivatal bérmunkát is végzett a határmegállapító bizottságok műszaki osztályainak. A legnagyobb megrendelő a csehszlovák-lengyel határmegállapító bizottság volt: pl. 1923-ban 160 800 koronát fizetett 5 db II. rendű, 12 db. III. rendű főpont átszámításáért hengervetületből sztereografikus vetületbe, és 64 db főpont földrajzi koordinátáinak kiszámításáért. 1925-ben a csehszlovák delegáció 5 984 000 koronát fizetett a megrendelt háromszögelési adatok másolásáért, kivona tolásáért, vizsgálatáért. Az adatok Kárpátalja területén lévő háromszögelési pontok koordinátáit, irányméréseit, vázrajzait tartalmazták. Több üyen jellegű bérmunkáról tudunk, hiszen az új országhatárok kikövezése, felmérése és térképezése egy időben ment végbe mindenütt. 40 3. 2. 1. 4. A műszaki (irodai) munkálatok 1924-ben A magyar kormány pénzügyi szempontból mindenáron sürgette a határmegállapító munkálatok mielőbbi befejezését. 41 Tánczos altábornagy jelentette, hogy nem tudja befejezni az 1924. év végéig, a csehszlovák delegáció el van maradva a munkálatokkal, a rá eső határtérképekkel és leírásokkal nem tudott elkészülni határidőre. A magyar delegáció a rá eső munkálatokat - a Duna határszakaszát kivéve - 1924 novemberében befejezte. A Duna-térképeket addig nem tudták befejezni, míg a csehszlovák delegáció a térképszelvényeken a csehszlovák oldalt ki nem egészítette. Ez a kiegészítés 1925. január 15-ig befejeződött. 40 1159/C-1923. MOL K 481 (A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának általános iratai); Uo. 8346/HMK-1925. 41 A magyar biztosokat utasították, hogy „a bizottsági üléseken hivatkozással a szanálási akció által megkívánt legszigorúbb takarékosságra, a munkálatok sürgős befejezésének szükségét hangoztassák". 3990/PoL, 1924. MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 223
