„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

ket" - javasolta a Térképészeti Intézet.

26 Ezért Bécsből megrendelték, majd állandóan vették a térképeket. Később rákényszerültek a huszonötezresek sokszorosítására. Azonban térképekből nem volt elegendő az egységcsomag, hiszen minden biztos ugyanilyen csomagot szeretett volna. Továbbá minden magyar biztostól elvárták, hogy a javaslataiklioz térképeket mellékeljenek. A magyar fél nagy nehezen elégítette ki az igényeket, a delegációk mindig térképhiányról panaszkodtak.

27 Ezért nagyon sokszor kellett térkép hiányában vázlatot vagy oleátát készíteni a saját jelentéseikhez, hiszen minimum hét példányban küldték el a jelentéseiket. 3. A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 3. 1. A határmegállapító bizottság állománya a politikai határmegállapítás folyamán A magyar-csehszlovák ha tármegállapító bizottság 1921. július 21-én, Brünnben tartotta meg alakuló ülését. Elnöke Carey angol alezredes lett, a nem érdekelt hatalmakat Ufler francia alezredes, Pellicelü olasz alezredes és Andó japán őrnagy képviselte. A csehszlovák delegációt Roubik miniszteri osztályfőnök vezette. Tagjai voltak: Houdek segédbiztos (volt miniszter), Durych miniszteri tanácsos, Hajny műszaki főtanácsos, műszaki segédbiztos és Makkovicka százados, tolmács. A magyar delegációt Tánczos Gábor altábornagy vezette.

28 Tagjai: I. segédbiztos: Pentsy Zoltán tüzér százados,

29 II. segédbiztos: dr. Gerevits Zoltán miniszteri osztálytanácsos, III. segédbiztos: gróf Csáky István követségi attasé, Kokocsány Lajos főhadnagy segédtiszt, Szilágyi Béla műszaki főtanácsos, műszaki biztos, Sipos József mérnök, tanácsos, műszaki biztoshelyettes.

30 26 610.szám /kt.-1921. A határkiigazítási műszaki munkákra vonatkozó jelentés. MOL K 52 (A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai). 27 A határmegállapító bizottság irataiban nagyon sok térképigényléssel találkozunk, különösen azokban az időpontokban, amikor a javaslatot kelleti benyújtani. Azokhoz a jelentésekhez, amelyek tájékoztatásra szolgáltak, elég volt a vázlat. 28 Tánczos Gábor (1872. január 22., Bp. - 1953. augusztus 11., Hajdúnánás): A Katonai Főreáliskola és a Bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1891-ben avatták hadnaggyá. 1900-tól százados, 1907-től őrnagy, 1914-től ezredes, 1917. december 16-tól vezérőrnagy. 1919. augusztus 7. és 15. között a Külügyminisztérium ideiglenes vezetésével bízták meg, 1921-1922-ben a hadügyminiszter helyettese. 1923-tól a Nemzetek Szövetségének magyar delegátusa, 1923. március l-jétől altábornagy. 1926. március 2-ától címzetes lovassági tábornok. Nyugállományba helyezve 1926. szeptember l-jétől. Lásd Szakály Sándor: Az ellenforradalmi Magyarország hadseregének felső vezetése. Adattár. II. rész. Hadtörténelmi Közlemények, 1984/3. Kiegészítve Gellért Tibor szíves adatközlésével. 29 Pentsy Zoltán (1892. június 19., Bánffyhunyad -1964. szeptember, Kaposvár): A Mödlingi Katonai Akadémia elvégzése után 1912-ben avatták hadnaggyá, 1915. május l-jétől főhadnagy, 1916. május l-jétől százados. 1920-1927 között a HM Elnöki D osztályon, 1927-1939 között a HM Elnöki B osztályon előadó. 1936-ban őrnagy, 1939-1942 között Hajmáskéren a 102. tüzérségi osztály parancsnoka. 1942-1945 között a hajmáskéri lövészeti iskola parancsnoka, 1943. február l-jétől vezérőrnagy. Gellért Tibor szíves közlése. 30

1128/HMK -1921., MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 219