„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
tott kataszteri térképmásolatokat úgy készítették el, hogy az egyes szelvénykeretekben a határmegállapítás által érdekelt két vagy több község területe szabatosan jelentkezzen. Ezért a teljes másolatok elkészítéséhez szükséges szomszédos községbeli térképszelvényeket is beküldték. Ha végképpen hiányzott a nyomtatott kataszteri térképmásolat a földmérési hivataloknál, akkor - szükség estén - az illető községtől kellett elkérni. Minden község közigazgatása rendelkezett az illető község kataszteri térképével. A térképkiadási munkálatok operativitását növelte az, hogy a földmérési hivataloknál megengedték másolatok készítését a kataszteri térképekről. Sürgős esetben a kézi rajz elkészítését is vállalták a földmérési felügyelőségek a fennálló szabályok szerint. (Az így elkészített másolatokhoz a rajz- vagy másolópapírt a határmegállapító bizottság adta. A térképmásolatok hivatalból vagy alkuban való elkészítésekor felmerülő költségek - személyi járandóságok, dologi kiadások, másolási díj - listáját a „határmegállapítás" terhére megtérítés végett minden hónap végén a fennálló szabályoknak megfelelően felterjesztették a Pénzügyminisztérium XIII. B osztályához.) A határmegállapító bizottságnak véglegesen átadott nyomtatott kataszteri térképmásolatok költségeinek jegyzékét a budapesti Állami Földmérési Térképtár minden hónap végén szintén felterjesztette. Ugyancsak jelenteni kellett, ha a határmegállapító bizottság más méretarányú földművelési térképeket, átnézeti vázlatokat igényelt. Az Állami Nyomda is havonta jelentette a sokszorosítási költségeket. A községek kataszteri határleírási jegyzőkönyveinek másolatát, valamint a kataszteri telekkönyveket ideiglenes használatra a pénzügyigazgatóságok rendelkezésre bocsátották. A földmérési és földadó-kataszteri munkálatok alapanyagának egy része az utódállamoknál maradt vagy elvitték, ezért a határmegállapító bizottságok mindent elkövettek, hogy az érintett területek és községek földmérési alapanyagait megszerezzék. A térképek kapcsán szólnunk kell még a határmegállapító bizottságok delegációinak térképekkel való ellátásáról. A honvédelmi miniszter parancsára a négy magyar határmegállapító bizottság részére a Térképészeti Intézet két-két példányból álló egységcsomagokat állított össze határszakaszok szerint, oly módon, hogy az 1:200 000 méretarányú térképekbe előzetesen berajzolták a régi magyar és a békeszerződésben előirt új határt, az 1:75 000 méretarányúakba a tényleges demarkációs vonalat is, valamint az eredeti, 1:25 000 méretarányú felmérési szelvények másolataiból is került a csomagba. 25 A legnehezebben az 1: 25 000 méretarányú térképeket tudták előteremteni, hiszen ezeket még akkor nem nyomták Budapesten. A Térképészeti Intézet 1921. július 2-án jelentette, hogy „a kérdéses sávról [a határvonalról - S. J.] l-l reprodukcióra szánt példányon [a vaskészletet ábrázolón - S. J.] kívül e sávnak feléről van átlag 7 példánya. A nyomólemezek még nem érkeztek meg. A fotográfiai úton történő 9-10 példány sokszorosítása igen nagy költséggel járna. Célszerűnek mutatkozik, hogy az egyáltalán hiányzó lapok 10-10 példányra való kiegészítésére Bécsből rendeljék meg a térképezi 80.002 /Eln.D/1921. A határ megállapító bizottságok megalakulása. MOL K 49 (A magyar-osztrák határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai). 218
