„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

tereptárgyakhoz, esetleg mezsgyékhez viszonyítva - rajzokat készít. Ezekbe a rajzokba beírja a tereptárgyaktól (pl. mezsgyesarkoktól, házsarkoktól stb.) megmért távolságokat. Ezek az úgynevezett helyszínrajzi leírások arra szolgálnak, hogy a határkövek később is bármikor feltalálliatók legyenek, és pontos helyzetük is bármikor megállapítható legyen. A mérések alapján minden sokszögpontnak és minden határkőnek kiszámítja a pontos helyét az országos hálózatban (kiszámítja a sokszögpontok és határkövek koordinátáit). A mért és számított adatok alapján a határvonalat és környezetét nagy méretarányú térképen (kataszteri térképen) ábrázolja. A határra vonatkozó minden fontosabb adatot tartalmazó, részletes határleírást készít. Ez magában foglalja sorszámuk szerint az összes határpontot, megadja az egymástól való távolságukat, térképkivonatokon ábrázolja a szóban forgó határszakasz helyzetét a környező birtoktestekhez és tereptárgyakhoz viszonyítva, megjelöli a kőtípust, amellyel a pont meg van jelölve stb. A részletes határleírásokat rendszerint nyomdai úton sokszorosítják és szakaszonként füzetekbe foglalva bocsátják az érdekelt hatóságok rendelkezésére.

23 2. 5. A határmegállapító bizottság munkaterve 2. 5.1. Az előkészítő munkálatok A határmegállapító bizottság munkáját a már megismert utasítások szabályozták. Az utasítások szigorúan előírták a munkálatok lefolyását, a munka szakaszait, a szerkesztendő okmányokat stb. A munkafolyamat részei a következők voltak: Az előkészítő munkálatok során a határmegállapító bizottság az érdekelt községeket, hatóságokat falragaszok útján értesítette. Az érdekelt delegációk összegyűjtötték a térképészeti és statisztikai adatokat, a szükséges tanulmányokat menet közben összeállították. A bizottság az érdekelt hatalmak (Magyarország és az érintett ország: Csehszlovákia, Románia, lugoszlávia, Ausztria) által - az 1921. június 30-i utasítás értelmében - előterjesztett javaslatokat először a térképen, azután egy általános helyszíni szemle keretén belül a terepen megvizsgálta. A térképek alapján a bizottság határozatot hozott, amelyben döntött, illetve elvetett, és meghatározta, hogy mely határszakaszok azok, amelyek egyelőre (véglegesen vagy részlegesen) tárgyalandók, tekintettel a Népszövetséghez való fellebbezésekre. A határvonal azon részeit, amelyekre vonatkozóan a bizottság teljesen elutasította a javaslatokat, azonnal „tárgyalás alá kellett venni". Tárgyalási alapul a trianoni békeszerződés határokmányai szolgáltak. Ezután azon határszakaszokat vizsgálta meg a határmegállapító bizottság, amelyekre vonatkozóan döntést kért a Népszövetségtől. A fellebbezések eldöntéséig (elfogadás vagy elutasítás) a trianoni békeszerződés által megállapított határvonalat kellett ideiglenes határvonalként elfogadni. Ezekről az érdekelt községeket tájékoztatni kellett. A határvonal térképi kijelölése, elfogadása (bejárása) és kijelölése (kika23 Az országhatár-kitűzések és -megjelölések mérnöki munkálatai. MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 215