„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

rózása) ugyanúgy történt, mint az első esetben, azzal a különbséggel, hogy határjelekkel való állandósítása és térképezése csak akkor történt meg, ha a határvonalról döntés született. A határmegállapító bizottság az általa bekért adatokból és javaslatokból jelentést állított össze a Népszövetségi Tanácshoz úgy, hogy egy általános jelentést küldött a Nagykövetek Tanácsának közvetítésével. Közben a véglegesen változatlanul maradt határszakaszokon megjelölte a demarkációs vonalat. Az első megállapodások után a határmegállapító bizottság véglegesítette a határvonalnak szakaszolását, ügyelve arra, hogy a szakaszok részben közigazgatási határok, részben a természetben jól felismerhető természeti képződmények legyenek, valamint minden szakaszra nézve megállapította a sürgősségi sorrendet. A határvonal azon részei, amelyek a Népszövetséghez mtézendő felterjesztés „tárgyát képezték", általában külön szakaszokat alkottak. Ezt követően történt meg a határvonal tervezése, illetve bejelölése az 1:75 000,1:25 000 és végül 1:2880 méretarányú térképekbe. 2. 5. 2. A helyszíni munka megszervezése A helyszíni munka az egyes szakaszok tanulmányozásával kezdődött. Az „érdekesebb esetek" megállapítását az érintett községek elöljáróinak közbenjárásával tisztázták. A munkafolyamat a következő feladatokat foglalta magában: - A határvonal végleges kijelölése az 1:2880 méretarányú térképeken, vagy pedig az egyes birtokok pontosan másolt vázlatain. - A határvonal kikarózása és a karók megjelölése. - A határkövek lehelyezése (állandósítása) és megjelölése. - A határvonal bemérése és térképezése. - Geodéziai munkálatok. - A magyar állami háromszögelési hálózatba tartozó háromszögelési pontok felkeresése, nyilvántartása a határvonal meghatározott sávjában, esetleg újak építése. - Néhány pont földrajzi összrendezőinek (koordinátáinak) meghatározása. A határvonal kitisztítása. 2. 5. 3. Szerkesztendő okmányok A munkálatok folyamán a határmegállapító bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, a jelentések és a hozott határozatok képezik a törzsanyagot. Ebből állítják össze a határmegállapító bizottság által meghatározott térképeket és határokmányokat, amelyek a következők voltak: - A határvonal általános leírása (különböző, 1:200 000, 1:75 000, 1:25 000 méretarányú térképeken berajzolva); - nagy méretarányú határtér képek (1:2880, 1:5000); - kis méretarányú ha tártér képek (1 :25 000); - részletes határleírások; 216