„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
esetenként különböző minisztériumok szakértői is. A műszaki munkálatoknál a műszaki delegáció (osztály) létszámát a tervek szerint duzzasztották fel. A honvédelmi miniszter utasította a katonai kerületek és vármegyei parancsnokságok határelőadóit, hogy a helyi jellegű gazdasági érdekek letárgyalása céljából álljanak a biztosok rendelkezésére. A határmegállapító bizottságok munkáját megkönnyítve a határszakaszt kellően ismerő tiszteket bocsátott ideiglenesen a bizottságok rendelkezésére. 16 A határmegállapítási munkálatok lefolyásáról minden hét végén részletes írásbeli jelentést küldtek a biztosok - a Honvédelmi Minisztérium Elnöki D osztály útján, amely összesítette, és úgy terjesztette fel - a honvédelmi miniszternek. 2. 3. A magyar határmegállapüó bízottságok működését szabályozó utasítások 2. 3. 1. Elvi utasítások a politikai határmegállapításhoz Egy szervezet felépítését meghatározza az a feladat is, amelyre létrehozták. A feladat megoldásához egységes utasításokat adtak ki, amelyek ismertetésétől nem tudunk eltekinteni, hiszen a szervezeti működést határozzák meg. Az utasításoknál ki kell emelni a határmegállapító bizottság érvrendszerét, amelyet a gyakorlatban nagyszerűen használtak fel. Minden magyar javaslat kitűnt logikus felépítésével és gazdag adatbázisával. A magyar javaslatokat és érveléseket a „tudományos hidegség", a „közgazdasági racionalitás" jellemezte. A magyar katonai és politikai vezetés több utasítást adott ki, amelyek összhangban álltak a Nagykövetek Tanácsa által kiadott utasításokkal és pótutasítással. A magyar vezetés álláspontját a miniszterelnökség és a honvédelmi miniszter által kiadott elvi utasítások szabályozták. A miniszterelnöki utasítást a Határmegállapító Központi Iroda állította össze. 17 Ennek legfontosabb pontjai a biztosok által benyújtott javaslatok indoklásai voltak: A nemzetiségi indok: Az utasítás szerint követelhetők a színmagyar vagy magyar többségű helyek és területek, hasonlóképpen olyan nemzetiségű területek, amelyek a szomszédos állammal szemben is idegenek. Követelhetők magyar minoritású vagy teljesen idegenek lakta területek is, azzal az indoklással, hogy máshol még mindig marad elég elvágott magyar terület ellenérték gyanánt. Gazdasági indok: Ezeket úgy kell beállítani, hogy lehetőleg ne egyoldalúak legyenek, hanem kétoldalúak. A magyar részre történő határkiigazításnak kedvez, ha helybéli és idegen érdekként egyaránt fel lehet tüntetni. „Ügyelni kell arra, hogy a felhozott gazdasági indokok ne legyenek ellenünk fordíthatók, azaz nehogy egy kárunkra történő határkiigazítással legyenek megoldhatók, pl. városok és környékük kölcsönös vonzása egymásra. A gazdasági érdekek lehetnek lokálisak és általánosak. A lokális érdekek alapvető fontosságúak, mivel Magyarország a békeszerződés következtében nagyrészt vagy egészében vitális 16 80.002/Eln.D/1921. A határmegállapító bizottságok megalakulása. MOL K 49 (A magyar-osztrák határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai). 17 Melléklet a határmegállapító biztosok részére szóló utasításokhoz. MOL K 51 (A magyar-román határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai). 208
