„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
szükségletektől lett megfosztva. Ezen szükségletek biztosításához feltétlenül szükséges a határkiigazítás. A lokális gazdasági érdekek a következők lehetnek: - a határ birtokokat vág ketté, - elválasztja a birtokost a birtokától, - munkást a munkahelyétől, - nyersanyagtermelőt a feldolgozótól, - az előállítót a fogyasztótól. „Az utóbbmál ügyelni kell arra, hogy az egzisztenciális érvek legyenek kimutathatók, és hogy a békeszerződés által teremtett helyzetet ne lehessen könnyűszerrel új közlekedési vonalakkal, vagy új fogyasztópiacok létrehozásával felszámolni." Az általános gazdasági érdekek figyelembevételéhez egy táblázatot mellékeltek. 18 Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy „annyit igényeljünk, hogy az ellenfélnek is maradjon vagy legyen elég. Ilyenkor a szállítási viszonyokra is lehet utalni, oly módon, hogy ha pl. kavicsbányát igénylünk, felhozhatjuk érvként, hogy egy dunántúli kavicsbánya a nagy szállítási távolság folytán nehezen fedezi a Tiszántúl útépítő szükségletét, és így a kavicsbányát Arad megyében kell igényelnünk." Általános gazdasági érdekként fel lehet hozni, hogy ha minden közszükségleti cikkben importra szorulunk, akkor elszegényedünk, és más állam számára fogunk piacot jelenteni. Közigazgatási indokok: A kettévágott megyék és járáshatárok nem képviselnek nyomós indokot. Itt a községek és községhatárok a birtokviszonyok szempontjából lesznek érvényesíthetők. Igazságtalanságok: Az igazságtalanságok esetében az utasítás úgy rendelkezik, hogy azok helyrehozásakor az „általános érdekeket" kell figyelembe venni. Igazságtalannak minősíthető: - magyar, illetve túlnyomóan magyar részek elszakítása, különösen azok megkérdezése nélkül, vagy kifejezetten ezek megnyilvánult akarata ellenére; - magyar területek tőlünk más, pl. gazdasági okból történő elszakítása, és hasonló, nem magyar területek tőlünk való megtagadása; - anyagforrás, nemzeti vagyon tőlünk történő elvétele, csak azért, hogy a másiknak legyen, (különösen, ha van neki). Az utasításokban nem említett, de érvényesíthető indokok a következők: A határ helyzete: - Közös érdek, hogy a határ legyen természetes, amely a legkevésbé sért gazdasági érdekeket. A jelentéktelenebb folyókat viszont kerülni kell a határok megállapításánál, mert gazdasági érdekek ilyenkor kiterjedhetnek a túlsó partra. - A határellenőrzés, amely szmtén közös érdek a csempészet és mindennemű agitáció megakadályozására, továbbá az egészségügyi és állat-egészségügyi szabályok foganatosítása szempontjából, valamint a magyar haderő csekély létszáma és a még mindig fennálló, különösen Magyarország ellen irányuló bolsevista felforgató törekvések miatt. A határok megállapításánál használatos magyar statisztikát a béketárgyalásokra készített anyagokból állították össze. 209
