„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

feladata a szomszédos államokkal kapcsolatos és eldöntendő határkérdésekben a magyar érdekeket képviselni. Az irodában kidolgozott tervek szerint a határmegállapítás kérdésének lebonyolítása teljesen a polgári hatóságok feladata lett volna, a katonai szervek - a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnöke - esetenként az egyes felmerülő kérdésekben képviselőjük útján foglalt volna állást. Ezzel szemben a Nagykövetek Tanácsa 1921. június 21-én a párizsi magyar képviselőhöz intézett jegyzékében kijelentette, hogy haladéktalanul meg kell tenni az intézkedéseket a határmegállapító bizottságok megalakítására, és csatolta az összes határmegállapító bizottság számára az 1920. július 22-én kiadott utasításokat,, valamint az 1921. június 3-án a magyar határmegállapító bizottságok számára elfogadott pótutasításokat.

5 Az „Utasítások" II. A) c) pontja kimondta, hogy a biztosok és, amennyire lehetséges, a helyettes biztosok csak törzstisztek lehetnek, vagy ezekkel egyenrangúak. Ezért magyar részről katonatiszteket neveztek ki a határmegállapító bizottságok magyar delegációinak élére.

6 A kinevezett határmegállapító biztosok tájékoztatásáról gróf Csáky Imre irodája gondoskodott. Delegációikat részben az iroda személyzetéből állították össze. A határmegállapítást érintő elvi döntéseket a miniszterelnök tartotta fent magának, a határmegállapító bizottságok anyagi ellátását pedig a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter intézte, az egyes tárcák alkalomadtán való bevonásával. 1.2. A határmegállapító bizottságok felállítása A Nagykövetek Tanácsa 1921. július 25-én kelt átiratában közölte a nagyhatalmak részéről a határmegállapító bizottságokba kiküldött biztosok névsorát.

7 A határmegállapító bizottságok „nem érdekelt" tagjai az angol, francia, olasz és japán megbízottak voltak, a megfelelő segédszemélyzettel kiegészítve. Határszakaszonként az „érdekelt államok" delegációi (csehszlovák, román, jugoszláv, osztrák) és a magyar delegáció vett részt a munkában. A magyar biztosok vezetése alatt segédbiztosokból, műszaki és irodaszemélyzetből állították össze az egyes bizottságok magyar delegációját. A kato5 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K 69 (Külügyminisztériumi Levéltár, Gazdaságpolitikai osztály), KÜM. 3386/Pol, 1921. 6 A magyar-csehszlovák határmegállapító bízottságba Táncos Gábor altábornagyot, a magyar-román határmegállapító bizottságba Dormándy Géza vezérkari ezredest, a magyar-jugoszláv batármegállapító bizottságba Vassel Károly vezérkari ezredest, a magyar-osztrák határmegállapító bizottságba Keresztes Arthur vezérkari ezredest nevezték ki. Lásd Suba János: A trianoni határ kitűzése és felmérése 1921-1925 (A határmegállapító bizottságok működése). Doktori disszertáció. Kézirat, 1996. 7 A magyar-osztrák határmegállapító bizottság 1921. július 27-én Grazban tartotta meg alakuló ülését, elnöke Jocard francia őrnagy lett. A magyar-román és a magyar-jugoszláv bizottságok 1921. augusztus 2-án Párizsban alakultak meg, a magyar-román határmegállapító bizottság elnöke Meunier francia tábornok, a magyar-jugoszláv határm egállapító bizottságé Cree angol alezredes lett. 200